BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új iparág született Magyarországon: ezermilliárdos üzlet a fegyvergyártás – térképen, hol vannak a hadiüzemek

Hamarosan mérföldkőhöz ér a feltámasztott magyar védelmi ipar és néhány éven belül szemmel látható részesedéssel bír majd a hazai GDP-ből. A soron következő kérdés, hogyan lehet a Magyarországon legyártott haditechnikát becsatornázni a nemzetközi piacokra.

A hadiipari tevékenység nem ismeretlen Magyarországon és ez még akkor is igaz, ha a kétezres évek elejére lényegében lenullázódott a szegmens. Aztán 2020 nyár végén bekövetkezett a fordulat, azóta pedig a reneszánszát éli a védelmi ipar. Még gyerekcipőben jár, de hol van még a vége.

Új iparág született Magyarországon: ezermilliárdos üzlet a fegyvergyártás. Fotó: Sztaniszlav Horvath

Minden azzal kezdődött (legalábbis a nyilvánosság számára), hogy bő három éve a magyar állam a világszinten is meghatározó német hadiipari céggel, a Rheinmetall-lal szerződött gyalogsági harcjárművek hazai gyártására. Néhány héttel később, 2020. szeptember 9-én eldőlt, hogy a mintegy kétmilliárd eurós, közel 800 milliárd forintos program keretében 218 darab Lynx-szel szerelik fel a magyar honvédséget. Ebből 172-t Zalaegerszegen a Rheinmetall Hungary Zrt. gyárt le. A fennmaradó 46 gyalogsági páncélos Németországban készül el. 

Ezek közül az első járművet 2022 októberében szállították le, azonban ami ennél is fontosabb, hogy tavaly december végén legördült a futószalagról az első Zalaegerszegen gyártott Lynx KF41A. 

Hol vannak Magyarországon fegyvergyárak?

Talán ez jól mutatja, hogy a hadiipari beruházások lassan termőre fordulnak, olyannyira, hogy a Világgazdaság információi szerint 

néhány éven belül a magyar védelmiipar teljesítménye adhatja a hazai GDP 1 százalékát.

Ez szakértők szerint abszolút reális várakozás. Látva a már bejelentett kapacitásokat a védelmi ipar rövid távon is képes ekkora mértékű GDP-hozzájárulást felmutatni. Számos fegyvergyárról és termelőüzemről, kutatási és fejlesztési bázisról van szó, még hozzá a következőkről:

  1. Zalaegerszeg – lánctalpas és kerekes járművek,
  2. Várpalota – lő- és robbanószer,
  3. Kaposvár – kiegészítő radar- és fegyverrendszerek integrációja,
  4. Győr – páncélozott harcjárművek,
  5. Kiskunfélegyháza – kézilőfegyver,
  6. Gyula – alkatrészek civil és katonai helikoptereknek,
  7. Nyírtelek – radarok,
  8. Szeged – elsődlegesen civil felhasználású lézertechnológia.

A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezeket térképen is elhelyeztük. Ebből pontosan kiderül, hogy egyre sűrűbb a hadiipari háló, ugyanakkor bőséggel vannak még szabad régiók.

Hadigyárak Magyarországon
Térképen, hol vannak fegyvergyárak és hadiüzemek Magyarországon 

Mekkora üzlet Magyarországon a fegyvergyártás?

Az egyszázalékos részesedés talán elsőre nem tűnik jelentősnek, pedig átszámítva hatalmas összegről van szó.

Jelen állás szerint a hazai nemzeti össztermék valahol 75 és 80 ezer milliárd forint körül alakul. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy elmúlt 13 évben nagyjából megháromszorozódott a magyar gazdaság összteljesítménye 27 ezer milliárdról. A kormányzat pedig kiadta a csapásirányt: a cél, hogy az évtized végére, tehát 2030-ra a magyar GDP-t megduplázzák, értékét 160 ezermilliárd forintra növelnék. Ez egyébként már lőtávolságon belül lenne a régen áhított osztrák gazdasághoz képest. Egyúttal viszont azt is jelentené, hogy a védelmiipar 1 százalékos részesedése 

messze meghaladná az ezermilliárd forintot. 

Tekintélyes mérföldkő, azonban természetesen még messze elmarad a járműipartól, amely közel 150 ezer munkahelyet biztosít, és a GDP 20 százalékát állítja elő. Ebben is ambiciózus törekvések láttak napvilágot, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy ezt az arányt 30 százalékra tornáznák fel. Erre minden esély megvan, tekintve, hogy a következő években minimum 6300 milliárd forint értékű fejlesztés érkezik az ágazatba.

Miért fontos a védelmi ipar fejlesztése?

Visszatérve a védelmi iparra, ennek a fejlesztése nem csak a nemzetgazdaság szempontjából megkerülhetetlen, hanem vegytiszta szuverenitási kérdés is. Ugyanis egy jól fegyverzett, modern haderő vitathatatlanul súlyt ad Magyarország érdekeinek képviseletéhez. Az, hogy a honvédelem magyar kapacitásokból biztosítható különösen pozitív, hiszen végső soron lehetőséget teremt a harcképesség fenntartásához akkor is, ha a hadiipari szállítási láncok megszakadnának.

Kiemelt kérdés azonban – és ez talán az egyik leglényegibb soron következő feladat–, hogy hogyan lehet a Magyarországon legyártott haditechnikát becsatornázni a nemzetközi piacokra és értékesítési platformokra. Ez kulcskérdés a megtérülés szempontjából, hiszen döntéshozói körökből ismert az a mondás, hogy 

minden haderőfejlesztésre fordított forintnak legalább kettőt kell fialnia a védelmi iparon keresztül. 

Az állam ebben jó pozíciót foglal el, hiszen nem csak nyereség ágon tudja visszaszedni a kiutalt támogatásokat, hanem egyebek mellett adóban és a foglalkoztatottságon keresztül is.

Honvédelmi miniszter: a tartós béke illúzió, Csipkerózsika-álomba ringattuk magunkat

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a nemzetközi rend eresztékei recsegnek-ropognak, a tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió. Mint fogalmazott, súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában. Hazánk esetében nem az a kérdés, meg tudja-e védeni magát, hanem hogy milyen áldozatok árán. Kifejtette, hogy Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint más nyugati országok polgárai, és bejelentette, hogy a NATO-követelmény a GDP-arányos 2 százalékos védelmi költésről már az idén, egy évvel a határidő előtt teljesült.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.