Az MNB monetáris tanácsa a mai ülésen azt a döntést hozta, hogy a kamatcsökkentési ciklusát átmenetileg gyorsítva, az alapkamatot 9 százalékra csökkenti – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank kamatdöntő ülését követően, amelyen a monetáris tanács 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette az alapkamatot, amely másfél év után lett ismét egy számjegyű. 

Virag_Barnabas_102020.06.23. Budapest

Virág Barnabás MNB alelnök, Magyar Nemzeti Bank
Fotó: Kurucz Árpád (KA)
Magyar Nemzet2020.06.23. BudapestVirág Barnabás MNB alelnök, Magyar Nemzeti BankFotó: Kurucz Árpád (KA)Magyar Nemzet
Fotó: Kurucz Árpád

Elmondta az alelnök, hogy az az elmúlt hónapokban a várakozások alatt alakult, a prognózisokra gyakorolt hatása fél százalék. 

Az ország kockázati megítélése továbbra is pozitív, kedvező irányú elmozdulásokat mutat

– mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt a jegybank a hosszú távú tényezőkre helyezi a hangsúlyt.

A piaci várakozások az év közepére 6-7 százalékos alapkamatot jeleznek, ez reális forgatókönyv Virág szerint.

A makrogazdasági tényezőkről elmondta, hogy a magyar gazdaságban erőteljes dezinflációs hatás érvényesül, mind a külső, mind a belső tényezők ebbe az irányba mutatnak. Emellett a feszessége enyhült. Az uniós források beérkezése javítja az ország finanszírozási helyzetét – tette hozzá.

„A monetáris tanács döntése értelmében hátradőlni tilos, nem lehet feladni a harcot az infláció ellen.”

Az inflációról elmondta, hogy az januárban, 34 hónap után tért vissza a jegybank toleranciasávjába, a következő hónapokban maradhat a 4 százalék körüli ütem. A monetáris tanács több felmérés alapján vizsgálódott, a finanszírozás és a kamatok nincsenek a vállalatok legfőbb gondjai között.

Így alakul a külső inflációs környezet

Az infláció globálisan mérséklődik, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek továbbra is fennakadásokhoz vezetnek. A fejlett pénzpiacokon az látszik, hogy a hosszú hozamok emelkednek, volt itt egy visszarendeződés, de ezek a hozamszintek érdemben alacsonyabbak a 2023. októberi szinteknél. A geopolitikai feszültségek ellenére a gázárak tovább csökkentek, az olajpiacon pedig 80 dollár körüli szint alakult ki.

Idehaza az látszik, hogy erőteljes dezinflációs pályán haladunk, a magyar adatok a sikeresen dezinfláló országok pályáját követik. A maginfláció évesített háromhavi változása október óta 3 százalék körül alakul.

Januárban kulcskérdés, hogy az átárazások hogy alakulnak. A januári átárazások a gazdaság széles körében visszamentek oda, ahol a háború kitörése előtt láthattuk

– mondta Virág, s szerinte továbbra is kiemelten kell figyelni a folyamatokat, különösen a piaci szolgáltatások terén. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt hónapokban viszont csökkent, tavaly óta fokozatos lassulás látható az üres álláshelyeknél, a ledolgozott munkaórák alapján is ezt látják.

Stagnál a növekedés, nem a kamatok jelentik a gondot

A reálgazdasági növekedésről azt mondta, az utolsó negyedévben stagnált. 

A VOSZ felmérésére hivatkozott, amely szerint az első kilenc tényező között a vállalatok nem említették a kamatok kérdését mint legnagyobb problémát.

A top probléma az alacsony kereslet Virág szerint. Hasonló kép bontakozik ki az MKIK vizsgálatából is, de a monetáris tanács makrooldalról vizsgálta a finanszírozás helyzetét. A vállalatok likvid eszközállománya nagyon magas szintre emelkedett, mintegy 10 százalékpontos többletlikviditás jelenik meg a magyar vállalatoknál a régiós országokhoz képest. Európai keresztmetszetben is megnézték, amiből az derül ki, hogy a magyar vállalatoknak több betétje van, mint hitele, ráadásul a harmadik legtöbb likvid pénzügyi eszközzel rendelkeznek. Ezen a listán csak két ország van előttünk, Írország és Málta. 

A belső kereslet tekintetében Virág szerint a leginkább visszafogó tényező, hogy még mindig óvatos döntéseket hoznak a vállalatok és a lakossági szereplők. Tavaly ősszel elindul a reálbérek emelkedése, az a kérdés, hogy mikor követi le ezt a kereslet. Addig nem várható fordulat, amíg nem pótolják vissza a reálvagyon-veszteségeiket a háztartások. 

Szigorú marad a jegybank

Továbbra is fegyelmezett monetáris politikát tart indokoltnak a monetáris tanács, Virág szerint a jegybank ezzel tudja leginkább támogatni a gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy továbbra is adatvezérelten hozza a döntéseit a tanács, e tekintetben kiemelt fontosságú lesz a márciusi inflációs jelentés. 

Az elsődleges cél az árstabilitás elérése és fenntartható szinten tartása.

Jelezte: folyamatosan küldenek üzeneteket a várható kamatpályát illetően. 

Meddig tart a 100 bázispontos kamatcsökkentési ütem?

Kérdésre elmondta Virág, hogy két nagy információs csoportot értékel átfogóan, az egyik a gazdaság kockázati felárai, a másik a makrogazdasági fundamentumok, az inflációs pálya, a munkaerőpiac és a külső egyensúly alakulása. A tanács januárban úgy látta, hogy a makrogazdasági fundamentumok lehetővé tették volna a 100 bázispontos csökkenést, ami viszont nem tette lehetővé, az a pénzpiaci zaj volt, amely a kamatdöntés előtt kialakult. Azt látták akkor, hogy az általános kockázati megítélések, a hozamelvárások emelkedtek a magyar gazdasággal szemben, ami szerinte olyan jelzés, hogy óvatosnak kell lenni. A februári döntésről elmondta, kulcsfontosságú volt a januári inflációs adat, amely 

minden várakozást felülmúlt.

Nagy kérdés azonban, hogy az üzemanyagárak hogy alakulnak, de a rövid távú inflációs képet kedvezőbbé tették. Raádásul a két zajforrás, amely januárban megvolt, az nyugvópontra került. Fontosnak nevezte, hogy megindult az uniós források utalása. A külső környezetben azt látták, hogy a nyersanyagpiacon javult a helyzet, ezért összességében a tanács véleménye az volt, hogy nyugodtabb a helyzet, tehát érdemes a kamatcsökkentési ciklust átmenetileg felgyorsítani.

„Az év közepére várt kamatpályája a monetáris tanácsnak nem változott”

Szerinte a kérdés, hogy az odavezető út, illetve a nagy jegybankok kamatvárakozásai hogyan alakulnak, erre pedig figyelemmel kell lenni. Ezért azt gondolják, hogy a márciusi inflációs jelentés fontos mérföldkövet fog jelenteni.

Mennyiben veti vissza a reálkamat a növekedést?

Virág szerint a fejlett világban az elmúlt negyedévekben olyan kamatkörnyezet alakult ki, ahol minden régióban meghatározó a pozitív reálkamat.

A pozitív reálkamatok korába léptünk vissza, ez igazodási pont a feltörekvő piacok számára is

– tette hozzá. Úgy látja, hogy ez szükségszerű az infláció letöréséhez, a 2023-as növekedésnek pedig nem a reálkamat volt a gátja.

Hangsúlyozta, hogy tévedés, sőt hiba azt állítani, hogy a magas kamatok a növekedés gátjává váltak volna.

Minél gyorsabban áll helyre a kereslet, a beruházások is annál gyorsabban élénkülhetnek meg.

Megosztott volt-e a monetáris tanács?

Az MNB alelnöke szerint voltak olyan tagok, akik az alacsonyabb tempó mellett érveltek, és így szavaztak, de a menedzsment egységes volt, és a többségi álláspont érvényesül. 

Arra a kérdésre, hogy miképp értékeli Parragh László MKIK-elnök és Perlusz László VOSZ-főtitkár kritikáit a magas kamatok kapcsán, úgy reagált:

Hogy az elnök urak ezen adatok mentén miért jutottak homlokegyenest ellentétes véleményre, azt nem tudom megmondani.

A jegybank mindig a tényekre alapozza a döntéseit – hangsúlyozta Virág.