Kivezetik a betéti kamatsapkát 2024. április 1-jétől, amelyet az inflációt és a magas jegybanki kamatot kihasználó egyes intézményi befektetők miatt vezettek be, akik igazságtalanul nagy, kockázatmentes hozamokat és jövedelmeket realizáltak.
A betéti kamatsapka és annak kiterjesztése a vállalati szektorra azt a célt is szolgálta, hogy ösztönözze a beruházásokat, azaz a források ne ragadjanak be a számlákon, hanem a gazdaság körforgásába kerülve segítsék a fejlesztések megvalósítását és a gazdasági növekedést.
Mit jelentett a kamatsapka?
A betéti kamatsapka lényege az volt, hogy 2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek, majd később a vállalkozások sem kaphattak a kereskedelmi bankoknál elhelyezett – látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű – betétjeik után a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél magasabb kamatot.
Az intézkedések életbelépésekor a magas kamatkörnyezet akadályozta a hitelek felvételét,
az sikeres visszaszorításának köszönhetően ugyanakkor az irányadó jegybanki és bankközi kamat az azóta eltelt idő alatt csaknem 10 százalékponttal csökkent.
„A kormány intézkedései nyomán elinduló kedvező gazdasági változásoknak köszönhetően a szokásos piaci környezethez igazodó befektetési döntések újra teret nyerhetnek, ezért egyes intézkedések fenntartása a továbbiakban már nem szükséges” – olvasható a betéti kamatsapka kivezetését bejelentő Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A kormány döntött: a bankok a jövőben sem nyerészkedhetnek, marad a betéti kamatsapkaA kormány szerint egyes intézményi befektetők a magas jegybanki kamat miatt is olyan hozamokat és jövedelmeket realizáltak, amelyek a jelenlegi piaci helyzetben igazságtalanok. |
