A a fogyasztás, a születéskor várható élettartam, a költségvetés hiánya vagy az államadósság – kedvező vagy kedvezőtlen alakulása alapján sokan vonnak le következtetést egy-egy ország fejlettségi szintjéről. Ezek az adatok fontosak, de egyoldalúan használni őket félrevezető, leegyszerűsítő – mondta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a szon.hu-nak annak kapcsán, hogy az alapítványnál új, komplexebb mutató kidolgozását tartották szükségesnek.
Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Az Oeco-indexnél 25 részmutatót használtak fel, és három dimenziót emeltek be a vizsgálati fókuszba.
„A gazdasági mutatók között olyanokat kerestünk, amelyek az országok versenyképességét, növekedési potenciálját mutatják. A GDP helyett a GNI-t választottuk, ez a bruttó nemzeti jövedelem egy főre jutó értékét méri. Ezenkívül fontos a foglalkoztatottság, de például az is, hogy alacsony vagy magas hozzáadott értékű terméket viszünk-e külföldre” – ismertette.
A gazdasági és társadalmi adatok egzaktak, így azoknak nagyobb a súlya – 50, illetve 40 százalék,
a politikai mutatók pedig 10 százalékot kaptak az elemzésünkben, amihez a Világbank adatait használjuk fel – mesélte a kutatási igazgató, akitől megtudtuk: „az így készített lista elején a legversenyképesebb ázsiai országok mellett Luxemburg, az Amerikai Egyesült Államok és Norvégia szerepel, akárcsak a GDP-re épülő minták esetében” – sorolta a kutató.
Megjegyezte, a rangsor végén szegény afrikai országok állnak Magyarország viszont igen fejlettnek számít világviszonylatban, 164 ország közül a 34. helyen állunk, regionális vezetőként pedig olyan országokat előzünk meg, mint Portugália, Olaszország és Görögország.
