Csökken a magyar gazdaság exporttermékei iránti kereslet, amely visszaveti a növekedési kilátásainkat – hangzott el a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzői háttérbeszélgetésén. A kutatóintézet előrejelzése szerint a növekedése idén 2,7 százalékos lehet, majd ez jövőre 3,4 százalékra gyorsulhat, amely lényegében megegyezik a kormány számításaival.
Isépy Tamás makrogazdasági üzletágvezető emlékeztetett rá, hogy nagyon nehéz volt kievickélni a 0 százalék közeli kamatszintből a vállalatoknak és a lakosságnak, miután a jegybank drasztikus kamatemeléseket hajtott végre 2022 folyamán. Utóbbi természetesen hatott a forint árfolyamára is, és egyaránt voltak haszonélvezői és kárvallottjai ennek – leginkább a költségvetés, amelynek finanszírozását is nehézzé tette a magas kamatkörnyezet.
Azt várják, hogy a reálbérek folyamatosan emelkedni fognak az alacsony inflációnak köszönhetően, ez pedig pozitív hatást gyakorol a fogyasztásra.
Ami a jegybanki alapkamatot illeti, a várakozásaik szerint az év végére ez 6,5 százalékra mérséklődhet, miközben az éves átlagos 4,4 százalékos lehet.
Az árfolyamot tartani kell, egy esetleges gyengülés nagyobb hatást gyakorol az inflációra, mint korábban
– emelte ki Isépy, aki a magas kamatok kapcsán rámutatott: az államadósság csökkenő pályája nincs veszélyben, de a magasabb költségvetési hiány miatt a csökkenés nem lesz jelentős mértékű.
Egyre bizakodóbb a lakosság
„Lassú, de trendszerű emelkedés figyelhető meg a lakossági konjunktúrában, a jelek azt mutatják, hogy egyre kevésbé értékeli negatívan a folyamatokat” – közölte Koncz Péter junior makrogazdasági elemző, aki az általuk végzett konjunktúrakutatás eredményeit mutatta be. Rámutatott: az anyagi helyzetüket a legjobban a diplomások értékelik, míg a legkevésbé a nyolc általánossal rendelkezők, akik az inflációs környezetet a legnagyobb problémának tartják. A gazdasági környezet megítélését illetően azonban megfordul a helyzet.
Ezzel együtt a lakosság bizakodó a munkaerőpiaci kilátásokkal kapcsolatban, ami az elemző szerint előrevetíti a gazdaság bővülését.
A vállalatok konjunktúraindexe hasonlóan alakul a lakosságéhoz Koncz Péter szerint, ugyanakkor az üzleti környezet megítélése alulteljesít a háború kitörése óta. A mikrovállalatok értékelik a legnegatívabban a kilátásokat, míg a nagyvállalatok sokkal pozitívabban látják a folyamatokat. Viszont a cégek számára kedvező fejlemény, hogy már látszódnak a növekedés jelei a kiskereskedelmi forgalomban.
