Év elején kevesebb munkaadó ütemezett be idénre fizetésemelést, mint amennyien tavaly fejlesztettek a béreken, és bár továbbra is többségben vannak az emelést tervezők (63 százalék), azonban a béren kívüli juttatások keretösszegét kevesen bővítik – derült ki a Profession.hu több mint 500 cég bevonásával végzett kutatásából.
A tavalyi tervekhez képest végül több cég adott fizetésemelést a dolgozóinak: év végéig összesen tízből nyolcan. Ezt követően 2024 januárjára a munkavállalók elvárásai megnőttek: míg egy évvel korábban 55 százalékuk, addig idén már 74 százalékuk számít valamilyen formájú béremelésre az év folyamán. A kutatásban részt vevő vállalatok válaszai alapján azonban az látszik, hogy a jelenlegi tervek szerint a béremelést munkáltatók száma inkább csökkenni fog tavalyhoz képest, nem pedig gyarapodni.
A cégek háromnegyede nem növeli a béren kívüli juttatások keretösszegét.
A munkáltatók a fizetésemelés alternatívájaként dönthetnek úgy, hogy az alapbér helyett a cafeteria részeként biztosítanak juttatást az alkalmazottaiknak.
„A béren kívüli juttatások kedvező adózásuk mellett a toborzásban is előnyt jelenthetnek az adott vállalat számára. Amennyiben nincs lehetőség a béremelésre, érdemes végiggondolni a cafeteria szerteágazó tárházát. Ezek a juttatások szintén vonzóak lehetnek a munkavállalóknak” – magyarázza Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR-igazgatója. „A munkaerőpiacon versenyelőnyhöz juthatnak azok a munkáltatók, amelyek az alapbéren felül cafeteriás csomagot is kínálnak a potenciális jelölteknek, ezzel megkülönböztetve magukat a konkurenciától jobb esélyekkel indulnak a tehetséges szakemberekért folytatott küzdelemben” – egészíti ki a Profession.hu szakembere.
A felmérésből azonban kiderült, hogy béren kívüli juttatás formájában nem várható számottevő emelés: 2024-ben tízből hét cégnél nem tervezik módosítani az erre allokált keretet. A válaszadóknak mindössze negyede ütemezte be ennek emelését az idei évre – e csoport aránya 4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a csökkenéssel számoló szereplők aránya pedig szinte megduplázódott (4 százalékról 7 százalékra nőtt).
A béren kívüli juttatások keretösszegének növelését tervező cégek átlagosan 10 százalékos emeléssel kalkulálnak, ahol pedig vissza fognak venni ebből a keretből, ott átlagosan 11 százalékos csökkenéssel.
A bérfejlesztés oka elsősorban idén is a megélhetési költségek változása, azonban ennek aránya az egy évvel korábbi állapothoz képest 9 százalékkal csökkent – idén év elején több mint a vállalatok kétharmada jelölte meg ezt az okot elsődlegesként. A kedvezőtlen gazdasági helyzetre 27 százalék hivatkozott, a cég bérpolitikájának változására pedig 21 százalék.
A változtatás céljának vizsgálatánál 2023-hoz hasonlóan idén év elején is a jelenlegi alkalmazottak megtartása szerepel az első helyen, azonban ennek gyakorisága 87 százalékról 74 százalékra csökkent. A célok között a második leggyakrabban az új szakemberek megszerzését említették a munkáltatók (31 százalék), majd a költségcsökkentést, optimalizálást (28 százalék). A home office feltételeinek biztosítása vagy megszüntetése az egyetlen emelkedő tényező idén, ezt ugyanis tavaly mindössze a válaszadók 8 százaléka említette, idén azonban már 13 százalék.
A legtöbb magyar kisvállalkozás nem tartja fontosnak, hogy cafeteriát adjon a dolgozóinakJelenleg a 13. havi fizetés a legnépszerűbb juttatási forma a munkavállalók között. Cafeteriában viszont 10-ből 4 cég gondolkodik. |
