A feldolgozóüzemek számára hamarosan megjelenő fejlesztési pályázatok megtervezésében is segítséget nyújthat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) első alkalommal megrendezett FoodTechShow Élelmiszeripari gép- és technológiai kiállítás, amelyen több mint 60 kiállító 150-nél több gépet mutat be – mondta a rendezvény megnyitóján Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke. Szerinte ez a rendezvény is jelzi, hogy az élelmiszeripar szépen lassan megtalálja a helyet az agráriusok által dominált köztestületben.
A következő hetekben összesen 200 milliárd forint értékben írnak ki pályázatot a feldolgozóüzemek támogatására, 50 milliárd forint értékben a kisebb, 150 milliárdnyit pedig a nagyobb projektek megvalósítására. Ez nagy összeg, felelősen kell felhasználni – fogalmazott a NAK-alelnök. Nem szabad elfelejteni, hogy a támogatás egy része uniós forrásból, másik, jelentős része pedig a magyar adófizetők pénzéből származik, köszönhetően annak, hogy a magyar kormány a maximális, 80 százalékos mértékben egészíti ki a vidékfejlesztési forrásokat.
Olyan megoldásokra kell költeni a támogatást, amelyek szignifikánsan növelik a hatékonyságot és a versenyképességet
– tette hozzá.
Ez most különösen fontos, ugyanis tavaly megfordult egy néhány éves pozitív trend, és a hazai élelmiszerek itthon is piacot vesztettek, az termékek pedig ismét teret nyertek. A beruházások így most a belpiac és az fejlesztése érdekében is szükségesek, a tömegtermékek és a magasabb hozzáadott értékű, a réspiacok igényeit kiszolgáló élelmiszerek előállításában egyaránt. Éder reményei szerint a nyertes pályázatokban a korábbiaknál nagyobb szerepe lesz az automatizációs, digitalizációs megoldásoknak.
Lemaradt a hazai élelmiszeripar
A magyar élelmiszeriparra most az a jellemző, hogy a cégek nincsenek felszerelve a legkorszerűbb technológiákkal, de ez a támogatás lehetőséget ad arra, hogy ezen változtassanak. Ehhez ezek szerint adott a támogatás – és ahogyan azt a bankok jelezték –, a és most különösen figyelni kell arra, hogy jó üzleti tervekkel álljanak elő a fejleszteni kívánó élelmiszeripari vállalkozások.
Nem szabad, hogy a vágyainkat öntsük betonba és gépekbe, reális, piacképes projektekre van szükség
– nyomatékosította, hozzátéve, hogy ilyen mértékű támogatás ritkán adódik, még ha ebben az uniós ciklusban talán még egyszer meg is ismétlődhet. A NAK-alelnök ehhez hozzátette azt is, hogy az, ami most az élelmiszeripari támogatások kereteként formálódik, megfelelő módon szolgálja az iparág érdekeit, ennél nagyobb támogatás pedig vélhetően felesleges kockázatvállalás irányába terelné az ágazatot.
Az idei után még egy kör jöhet
A hamarosan kiírandó, összesen 200 milliárd forint támogatásról szóló pályázatok újabb körben történő megismétlésének szándékát erősítette meg Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is. Mint mondta, a jelenlegi uniós ciklusban 750 milliárd forintot terveztek az élelmiszeripar fejlesztéseinek támogatására, amiből 2021-ben és 2022-ben – az új közös agrárpolitika hatályba lépésének csúszása miatt még az előző ciklus szabályai szerint – már kiírtak pályázatokat.
A 750 milliárd forint nagyságát érzékelteti, hogy az uniós csatlakozás óta, a jelenlegit megelőző három támogatási ciklusban összesen nem jutott ennyi az élelmiszeripar fejlesztésére.
A számítások szerint – a mostani kiírásokkal együtt – még 400 milliárd forint támogatást hirdethetnek meg, ez pedig a maximális támogatási intenzitást figyelembe véve közel ezermilliárd forint nettó beruházási költségű fejlesztést generálhat az élelmiszeriparban, ami jelentős struktúraváltást is eredményezhet.
Éder: patrióta, protekcionista piacvédelmi lépésekre van szükség a hazai húsipar védelmébenÉppen az uniós fejlesztési pályázatok kiírása előtt kerültek olyan válságos helyzetbe a húsipari cégek, amely sokuknak ellehetetleníti a beruházási támogatás elnyerését, és gyakorlatilag halálra ítéli őket. Az ágazat magához téréséhez a hazai fogyasztás és az export növekedésén túl az állami terhek mérséklésére is szükség lenne. |
