BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alig teljesült valami a tavalyi költségvetésből – jöhet az őszi tervezés

A növekedés tavaly elmaradt, a hiány pedig jóval magasabb lett az eredetileg tervezett és a módosított számoknál is, az államadósság azonban ha a vártnál kisebb mértékben is, de csökkent – összegezte a törvényi előírásának megfelelően a Költségvetési Tanács. A testület támogatja azt, hogy a jövő évi költségvetés tervezése bizonytalan helyzetben őszre maradjon.

A hazai gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal csökkent tavaly az eredeti költségvetésben tervezett 4,1 százalékos növekedéssel szemben, amelyet később 1,5 százalékra mérsékeltek egy módosítással – mutatott rá a Költségvetési Tanács (KT) keddi ülését követően kiadott véleményében. A parlamenti honlapjára felkerült dokumentum szerint a lassuláshoz belső és külső tényezők egyaránt hozzájárultak. 

költségvetés LANG194120230306 Kaposvár 

A vásárlókért „harcolnak” az üzletláncok. Szinte naponta jelentik be, hogy mely termékek árát mérséklik. Vannak olyan boltok, ahol csak néhány élelmiszer ára változott, a Lidl  bejelentette, újabb száz termék árát csökkentik.

Fotó: Lang Róbert lr
Somogyi Hírlap20230306 Kaposvár A vásárlókért „harcolnak” az üzletláncok. Szinte naponta jelentik be, hogy mely termékek árát mérséklik. Vannak olyan boltok, ahol csak néhány élelmiszer ára változott, a Lidl  bejelentette, újabb száz termék árát csökkentik.Fotó: Lang Róbert lrSomogyi Hírlap
A költségvetés folyamatait áttekintette a KT. A tavalyi növekedést visszafogta a belső kereslet csökkenése / Fotó: Lang Róbert (képünk illusztráció)

A GDP-csökkenés fő oka a belső kereslet visszaesése volt a magas infláció miatt, de a geopolitikai konfliktusok és a fő külkereskedelmi partnereink (mindenekelőtt Németország) gyenge helyzete is visszafogta a hazai teljesítményt. A fontosabb nemzetgazdasági ágak közül egyedül a mezőgazdaság kibocsátása emelkedett, ahol a dinamikus növekedés az előző év alacsony bázisához, az aszályos időszakhoz képest következett be.

Mindkét hiánymutató magasabb lett

A költségvetés eredményszemléletű (ESA) hiánya az eredeti terv szerint a GDP 3,5 százaléka lett volna tavaly, amelyet a módosított költségvetés a GDP 3,9 százalékára emelt. 

A tényleges hiány tavaly végül a GDP 6,7 százaléka lett, 

ami jelentősen meghaladta a kormány 2023 őszi 5,2 százalékos várakozását. 

A módosított költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát 3400 milliárd forintban határozta meg, amelynél a tényleges pénzforgalmi hiány 35 százalékkal több, 4593  milliárd forint lett. 

Ez hatott negatívan a költségvetésre

A magas infláció és a tervezettnél alacsonyabb gazdasági teljesítmény negatívan hatott a költségvetésre. A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek jelentősen elmaradtak az előirányzattól, míg a nyugdíjkiadásokat a kormány emelte a törvényi előírásoknak megfelelően, ráadásul az előirányzatot jelentősen meghaladták a kamatkiadások. 

A pénzforgalmi hiányt növelte, hogy a kormányzat a 2021–2027-es Kohéziós operatív Programok, illetve a Helyreállítási Terv keretében megvalósítani tervezett fejlesztések 

uniós finanszírozásának megelőlegezésére kényszerült,

miután elhúzódott a Magyarországot megillető uniós források folyósítása. A KT szerint kedvező, hogy az Európai Unió illetékes testületei 2023 végén jóváhagyták a magyar Helyreállítási Tervet, valamint az igazságügyi reformot is elfogadták, így decemberben megkezdődött a kohéziós források lehívása. 

Az államadósság tovább csökkent

Az államadósság a 2022. év végi 74,1 százalékos GDP-arányos szint után 2023 végére 73,5 százalék lett, a 2020-as átmeneti emelkedést követően tehát folytatódott az államadósság-mutató 2021-ben újraindult csökkenése. 

A mérséklődés azonban elmaradt az eredeti költségvetésben célul tűzött 2,3 százalékpontos, és a módosított költségvetésben előirányzott 3,8 százalékpontos csökkentéstől, végül 0,6 százalékpont lett tavaly. 

Az év végi államadósság-mutató megfelel az Alaptörvény adósságszabálynak, és mértéke jobb eredményt mutat a Stabilitási törvényben előírt 0,1 százalékpontos csökkentési kötelezettségnél. 

A főbb felhasználási tételek hozzájárulása a GDP éves változásához
 

A tavalyi költségvetés eredeti tervszámai, valamint a tényadatai közötti jelentős eltérés felhívja a figyelmet azokra a korlátokra, amelyet a makrogazdasági feltételek tavaszi-nyári tervezése jelent. 

A tanács épp ezek az előre nem látható tényezők miatt támogatja, hogy a makrogazdasági pálya nagyobb bizonytalansága esetén a költségvetés tervezésére és benyújtására a tárgyévhez közelebbi időpontban kerüljön sor. A legutóbbi kormányinfón bejelentették, hogy idén a szokásostól eltérően nem tavasszal, hanem ősszel nyújtják be a következő évi költségvetést a parlamentben. 

A Költségvetési Tanács elnöke Horváth Gábor közgazdász lett

Horváth Gábor közgazdászt, kockázatkezelési szakembert nevezték ki 2024. január 10-i hatállyal a Költségvetési Tanács elnökévé kedden Budapesten.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.