BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Navracsics megmutatta a vonalat, amely kettétépte Magyarországot

A fejlesztési politika reformjairól beszélt a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Kohéziós Csúcstalálkozón beszélt a tervekről, amelyeket ezen a téren megvalósítana a magyar kormány az uniós elnökség alatt. A miniszter azt a vonalat is meghúzta, amely elválasztja Magyarország fejlődő és leszakadó térségeit.

A kohéziós politikáról szóló vita lesz a legfontosabb feladat Magyarország uniós elnöksége alatt – erről a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor beszélt.

SZENT LÁSZLÓ; NAVRACSICS Tibor
Navracsics megmutatta a vonalat, amely kettétépte Magyarországot / Fotó: Koszticsák Szilárd

A miniszter a Kohéziós Csúcstalálkozón beszélt arról, hogy hazánk számára kiemelten fontos a kohéziós politika, hiszen ez a versenyképesség egyik alapja – írta meg az Infostart. A magyar uniós elnökség 2024. július 1-jétől fél évig tart. Ez idő alatt, az ősszel több vita is lesz ennek a területnek a jövőjéről. A területalapú kohéziós politika feladata a leszakadó térségek felzárkóztatása.

Navracsics Tibor szerint Magyarország az elmúlt húsz évben rengeteget fejlődött, a fejlettségi rangsorban olyan országokat utasított maga mögé, mint Görögország vagy Portugália. A kormány célja az, hogy 2030-ra hazánk az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy olyan kohéziós politika alakuljon ki, amely biztosítja a vidék fejlődését.

Magyarországnak hamarosan két fővárosa lesz

Kelet-Közép-Európa vezető városává, valamint Magyarország második központjává válhat Debrecen a következő években. Szijjártó Péter szerint a város körüli beruházásokból a debreceniek, illetve az egész ország rengeteget profitálhat majd.

A miniszter elmondta, hogy Budapesten az egy főre jutó GDP az uniós átlag 129 százaléka, 2022-ben pedig már 158 százalék volt. Magyarország egyetlen más területén se volt ilyen mértékű a fejlődés, ami azt jelenti, hogy hazánk fejnehéz lett. Az Európai Bizottság nyolcadik kohéziós jelentése szerint a később csatlakozott kelet-közép-európai országok fejlődését a fővárosok húzták, miközben a vidék csak lassan tudott bővülni.

Már nem nyugati és keleti, hanem északi és déli fejlettségről lehet beszélni 

– olvasható a bizottság jelentésében. Ez Magyarországon belül is igaznak mondható.

A határ valahol a Zalaegerszeg, a Balaton déli partja, Paks, Dunaújváros és a Békéscsaba közötti képzeletbeli vonalnál húzódik. Ezen vonal felett elindult a fejlődés, alatta viszont nem zajlott le a felzárkózás

– mondta Navracsics Tibor. Hozzátette, hogy a Szegedre tervezett BYD-beruházás is azt a célt szolgálja, hogy fejlődésnek induljon hazánk déli térsége. Arról is beszélt, hogy a kormány tavaly decemberben fogadta el az új területfejlesztési törvényt, amely az eddigi versengésre épülő támogatási rendszer helyett egy térségi együttműködési modellt vezetne be.

A fejlesztéspolitikát a kormány három részre osztja. Ebből egy egységet képez a főváros és annak agglomerációja. A kormány ezt a területet egy fejlesztési körnek tekinti. A második rész az agglomerációtól számított 50–90 kilométeres gyűrű, például Tatabánya, Székesfehérvár vagy Kecskemét. A harmadik fejlesztési területhez a határ menti települések tartoznak, a kormány ezekre szánja a legnagyobb figyelmet. Ezeknek a településeknek az esetében a szomszédos országokkal való együttműködésben gondolkoznak.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.