A beruházásokban tartósan növekvő pályán tud maradni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar – mondta az Agrárközgazdasági Intézet által szervezett konferencián Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Annak ellenére, hogy milyen költségnövekedésekkel és finanszírozásikörnyezet-romlással kellett számolniuk az agrárium szereplőinek, az elmúlt két év is arról szólt az ágazatban, hogy hogyan tudják a fejlesztéseket ösztönözni.
Az idén záródó Vidékfejlesztési programban több mint 3400 milliárd forint támogatásra vállaltak kötelezettséget, és ennek háromnegyedét már ki is fizették. Az Európai Bizottság által közölt adatok alapján az idei év elején ezzel Magyarország az uniós átlag fölött áll 6-7 százalékponttal. A beruházási kötelezettségvállalás ebből mintegy 2200 forint.
Ebből
- állattartó telepek fejlesztésére 532,39 milliárd,
- élelmiszeripari beruházásokra 340,21 milliárd,
- kertészeti beruházásokra 167,91 milliárd,
- öntözésfejlesztésre 90,22 milliárd,
- precíziós fejlesztésekre 189,27 milliárd,
- borászati üzemek beruházásaira 76,58, milliárd,
- önkormányzati külterületi utakra 169,53 milliárd,
- helyi termelői piacok megújítására 21,1 milliárd forintot fordítottak.
Ekkora állattenyésztési beruházási program nem volt a rendszerváltás óta – emelte ki.
Az élelmiszeriparral kapcsolatban kiemelte, hogy az új pályázatokban kiemelt szerepet kap az ágazat fejlesztése, és biztatott minden szereplőt arra, hogy akinek életképes projektje van, az pályázzon.
A közös agrárpolitika új ciklusának kiírásaira a tárca már tavaly ősszel közzétette a pályázati menetrendet, ami Feldman szerint rendkívül feszített, hiszen idén közel 70 felhívás megjelentetését tervezik. A tavaszi beruházási csomagot széles körben egyeztették, az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó, a kertészeti, az állattartó telepek fejlesztését és az ültetvénytelepítést támogató kiírással kapcsolatos társadalmasítás is megtörténik, vagyis a pályázatokkal kapcsolatos tervek nyilvánosak lesznek.
A digitalizáció is szempont lesz
Alapvető változás lesz, hogy a tárca jelentős mértékben át kívánja szabni az értékelési szempontrendszert, és sokkal erősebb hangsúllyal veszik figyelembe a pályázatok elbírálásánál a pénzügyi helyzetet, a digitalizációs kompetenciákat, illetve a pályázóknak a termékpálya más szereplőivel kapcsolatos együttműködési múltját (vagyis nem az ezzel kapcsolatos vállalásait). Ez mindenkitől nagyobb figyelmet igényel, hiszen egy sor olyan pénzügyi mutatóról is be kell számolni a pályázatban, amelyekről korábban nem, így például figyelembe veszik az eladósodottság mértékét vagy a beruházás mértékének összevetését a saját tőkével.
Az a cél, hogy a lehető legnagyobb megvalósulási potenciállal rendelkező pályázatok kapjanak támogatást, de ne ejtsenek ki senkit, aki az elmúlt két év gazdasági turbulenciája következtében, önhibáján kívül keveredett nehezebb pénzügyi helyzetbe
– nyomatékosította Feldman.
Elszámolhatják a kamatköltségeket?
Már elkezdődött az agrár-környezetgazdálkodási és az összes többi, zöldkompenzációs pályázat előkészítése. Ez az államtitkár szerint agrárszakmailag és a források nagysága alapján is nagy feladat, hiszen éves szinten 130-140 milliárd forintról van szó.
A nyertes pályázók számára megteremtik az előfinanszírozás lehetőségét a beruházási projekteknél,
ami az elnyert támogatás 25 százaléka, illetve a nagyobb, többmilliárdos projekteknél 500 millió forint körül lehet – mindezt pedig erős garanciarendszerrel, ami biztosítja, hogy ezeket a pályázók valóban a projektjeik megvalósítására fordítsák. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a pénzintézetekkel zajló egyeztetés vége felé jár a tárca a kamatköltségek elszámolhatóvá tételének ügyében. Könnyítés lesz az is, hogy a létszám megtartásának kötelezettségét már nem kell figyelembe venniük a pályázóknak.
Új agrárpályázatok: a több lábon állásra is lehetőséget adnak a támogatásokAz Agrárminisztérium is alkalmazkodik: termelői észrevételekre változtattak például az Agroökológiai programon. |
