Tizenkét éve zárt be a Fővárosi Vidámpark, amely közel kétszáz éven át szórakoztatta az ország apraja-nagyját

A 2013-ban bezárt budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a 19. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. Elődeit, a Vurstlit és az Angol Parkot is számítva, a közel kétszáz éves múltjával a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő szórakoztatóparkja volt. A Vidámpark, ahogy legtöbben ismerjük 1950 májusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, egy óriási 6,5 hektáros területen, a két korábbi intézmény (Vurstli és az Angolpark) összevonásával. 

A Budapesti Vidámpark a népszórakoztatás egyik legfontosabb hazai intézménye volt

Az újdonsült Vidámparkot az akkori pártvezetés szovjet mintára, a Gorkij Parkhoz hasonlóvá igyekezte alakítani, ami azt is jelentette, hogy a kommunista jelképek a játékokon is feltűntek, és a hangszórókból munkáskórusok énekeltek. Ezt később aztán visszaszorították a nagyobb látogatottság érdekében. 

1956-ban már 65 szórakoztató játék üzemelt, és több mint 2 millió ember kereste fel a Vidámparkot, amely az 1950–1980 közötti időszakban a népszórakoztatás egyik legfontosabb intézménye volt. Nemcsak a fővárosból, hanem vidékről is özönlöttek ide az emberek. Nagyobb ünnepek alatt akkora volt a zsúfoltság, hogy a a legnépszerűbb játékokra akár fél órát is kellett várni. 

A belépőjegyek ára a kommunista rendszer céljainak megfelelően alacsony volt, így a park valóban széles tömegeknek nyújtott élményeket.

1970–1975 körül 2 forint volt a belépődíj, míg a menetdíj az egyszerűbb attrakciókon 1975 körül 1 forint volt, a komolyabbakon (például: hullámvasút) 2 forint. Ebben az időben ötven forintból már kielégítően lehetett szórakozni, 100 forint pedig akár egész napos tartózkodásra is elég volt, akár a büfélátogatással együtt.

Míg a ciklonra csak a legbátrabbak merészkedtek fel, addig az óriáskerék, a dodzsem, az űrrakéta, az elvarázsolt kastély és a barlangi csónakázás a kötelező játékok közé tartozott. De nagyon népszerű volt a játékterem is, ahol több mint száz gép várta a gyerekeket és felnőtteket.

A Vidámpark főbb történelmi attrakciói között még érdemes megemlíteni az Europa Nostra-díjas lovas körhintát, mely 1906 óta forgott, sohasem állt le, még a háborúk, forradalmak és felújítások alatt sem. Legikonikusabb játéka viszont kétségtelenül a hullámvasút volt. Európa leghosszabb favázas játékát Dragon Ervin tervezte, és 1922 óta működött. A vonatait kézzel fékezték, ami azt jelentette, hogy a kezelő is a játékon utazott.

A vidámság vége

A Vidámpark még a nyolcvanas években is évi 3 millió látogatónak nyújtott felhőtlen kikapcsolódást. A rendszerváltás után aztán a cég egyszemélyes részvénytársasággá alakult, az árak pedig rohamtempóban nőni kezdtek.

A 90-es évek végére, 2000-es évek elejére a megváltozott szórakozási szokások (utazás, videójátékok stb.) hatására egyre inkább csökkent a látogatottság, amin a Vidámparkban uralkodó lepusztult környezet sem segített. Ráadásul a játékelemek színvonala ekkora már jelentősen elmaradt a hasonló európai intézményekétől. 

A folyamatos veszteségek miatt a több aranykort is megért Vidámpark 2013-ban zárt be, és területe visszakerült eredeti tulajdonosához, az Állatkerthez.

Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa az izgalmas képgalériát a Budapesti Vidámpark történetéből.