Az elmúlt évek az önkormányzatok életében is nagyon hullámzóak voltak, és sok kihívást tartogattak, mint például a pandémia vagy az orosz–ukrán háború okozta energiakrízis. Ezek ugyanúgy hatottak a települések gazdaságára, mint az önkormányzatok működésére. Ehhez képest elmondható, hogy
a gazdasági helyzetet nézve Székesfehérvár viszonylag jó időszakot zárt: még 2023-ban is erőteljes volt a növekedés
– közölte a Világgazdasággal Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.
Helyi adóbevételek stabilizálják Székesfehérvár működését
Szerinte a fentiekből fakadóan tudtak emelkedni az itteni adóbevételek is, ami biztosítja a helyi közszolgáltatások működtetésének stabilitását és a fejlesztési lehetőségeket. „Jelenleg a gazdasági szereplőket – főként Európát, de elsősorban a német ipar kihívásait – tekintve látható némi bizonytalanság, de bízunk benne, hogy az idei év végére gazdasági növekedésről számolhatunk majd be.”
Cser-Palkovics Fehérvár gazdasági életét heterogén összetételűnek nevezte, amely szerinte komoly értéket és biztonságot jelent. A város ugyanis nincs kiszolgáltatva,
nem egy-egy nagy gazdasági szereplőre vagy iparágra épít, hanem szinte minden komolyabb ágazat képviselteti magát helyben.
Ráadásul a magyar és nemzetközi nagyvállalati szektor mellett egy erős kkv-szegmens is jelen van – tette hozzá. Kiemelte: a helyi gazdaság elsősorban exportra termel, ebből fakadóan a világgazdasági folyamatok erőteljesen hatnak a megyeszékhely gazdasági életére.
Közösségszervezéshez közösségi terek
Székesfehérvár mindennapi életét, identitását a közösségi értékek adják meg, a közösséggé váláshoz pedig a kultúra és a sport nagymértékben hozzá tud járulni – véli a polgármester, aki szerint ezért is természetes, hogy
- fenntartják a Vörösmarty Színházat,
- a helyi szimfonikus zenekart,
- finanszírozzák a színes kulturális és gazdag sportéletet egyaránt.
Mindehhez azonban szükségesek azok a nagy közösségi terek, létesítmények, ahol az itt élők össze tudnak jönni.
„Ezekben az években sokat sikerült előrelépnünk a sport infrastruktúrafejlesztésének tekintetében is. Iskolai tornatermek újultak meg, megépült a Sóstói Stadion, a környező természetvédelmi terület rehabilitációjával, néhány héttel ezelőtt pedig átadtuk a Modern Városok Program támogatásából épült multifunkcionális Alba Arénát, a környező infrastruktúrafejlesztéssel együtt” – magyarázta.
Az utóbbi ad majd otthont a helyi jégkorongcsapatnak, de más sportágak is használhatják, valamint kulturális programok, koncertek, vásárok, akár nemzetközi kiállítások helyszínéül is szolgálhat. Mindezeket az uszodával együtt az önkormányzat üzemelteti. „Néhány év múlva meglátjuk, hogy ez-e a legjobb fenntartási rendszer” – mutatott rá.
Mi készül most?
Cser-Palkovics András folyamatban lévő beruházást is említett: jelentős fejlesztés történik az egészségügy terén is. Például korszerű eszközökkel felszerelt új szárnnyal bővül a Szent György Kórház, a vidék egyik legnagyobb egészségügyi intézménye. A tervek szerint az év végéig elkészülő új tömbben kap majd helyet a pulmonológia, az onkológia és az infektológia. Az intézetben egyébként az elmúlt csaknem tíz évben már számos beruházás valósult meg: megújult egyebek mellett a sürgősségi ambulancia, az intenzív osztály, a pszichiátriai osztály, a szülészeti osztály és a perinatális intenzív centrum.
A székesfehérvári polgármester a tervekről is beszélt: elsősorban gazdasági beruházásokra, főként a városban jelen lévő vállalatok bővítéseire, technológiai fejlesztésére számít. „Ez nem egy megelőlegezett, hanem egy megélt együttműködésre épülő bizalom, amely kell a város fenntarthatóságához” – hangsúlyozta. A beruházások részeként említette meg a tervezett közlekedési fejlesztéseket, új körforgalmi beruházásokat, így például az M200-as autópálya megépítését, vasúti fejlesztéseket.
A magyar közigazgatás és településfejlesztés egyik legnagyobb kihívásának, egyben lehetőségének az agglomerációval való együttműködést nevezte.
„Fontos, hogy ne csak közigazgatási határon belül, hanem várostérségben, agglomerációban is tudjunk gondolkodni,
sőt adott esetben más nagyvárosokkal is igyekezzünk együttműködni” – fűzte hozzá. Fehérvár esetében példaként Érdet, Veszprémet, Tatabányát és a Balaton déli részét, Siófokot említette.
A közösségi közlekedés, az infrastruktúra fejlesztését korábban az egyik legnagyobb kihívásként említette. Szerinte mindez nagyon fontos feladat, hiszen a munkavállalók jelentős része közösségi közlekedést vesz igénybe, hogy eljusson a munkahelyére. „Ha ezt a szolgáltatást javítani tudjuk, maguknak az itt működő vállalatoknak a versenyképességét is javíthatjuk. Az önkormányzatnak elég jelentős forrást kell ehhez biztosítania, de környezetvédelmi és közlekedési szempontból kulcskérdés ennek megoldása” – mondta, kiegészítve azzal, hogy nagyon jó lenne a helyi és helyközi járatokat összehangolni, és akár az állammal közösen működtetni. „Ha ez a kölcsönös bérletelfogadáson alapulna, segítené az emberek mindennapi közlekedését.”
Lobog a szélben a szélzsák
A börgöndi reptér régóta tervezett felújítása is szóba került, erről a városvezető annyit mondott: az állam támogatásával tervezett beruházás tervezése még zajlik, célja egy sport- és üzleti célú repülőtér kialakítása. A terület az állam segítségével már évekkel ezelőtt önkormányzati tulajdonba került. Kérdésünkre, hogy mikor kezdődhet meg a beruházás, Cser-Palkovics András azt mondta: bízik benne, hogy amikor a tervek elkészülnek, és az építési engedélyeket megkapják, már lesz forrás a megvalósításra.
Szerinte a város fejlődésével együtt jár, hogy az utóbbi időben magas ingatlan- és albérleti árak jellemzik. A város vezetése szerint Székesfehérváron folynak építőipari beruházások, lakásépítések, de a magas árak miatt szükség lenne bérlakásépítésre is, amelyről már tárgyalnak az illetékes szakminisztériumokkal és magánszereplőkkel – foglalkoztatókkal, munkáltatókkal, építőipari beruházókkal – egyaránt. Reméli, hogy le tudnak tenni az asztalra egy olyan modellt, amelyhez azután kormányzati vagy uniós támogatást kaphatnának, amellyel akár pár éven belül kézzelfogható eredményt is tudnának produkálni.
Diplomás munkavállalók még jöhetnének
Székesfehérvárt szerencsére a nem sújtja, megfelelően képzett munkaerőről a helyi vállalkozások maguk tudnak gondoskodni. A polgármester szerint amiben erősödniük kellene, az a diplomás munkavállalók számának növelése, amely az utóbbi években szerencsére jelentős mértékben bővült a városban. Szerinte ezért is fontos a helyi egyetemek fejlesztése hallgatói létszámban és szakirányok vonatkozásában egyaránt.
Az Egyensúly Intézet év elején publikált, nyolc évet felölelő kutatása sokféle szempontot figyelembe véve a legfejlettebb és a leggyorsabban fejlődő megyei jogú városnak és megyeszékhelynek is Székesfehérvárt választotta. Cser-Palkovics András a városvezetés munkájának pozitív visszajelzéseként értékelte az eredményt. Az Egyensúly Intézet segítségével azt szeretné elérni, hogy az a felmérésben használt módszertan területi kiszélesítésével egy hasonló, de közép-európai méretű felmérés készüljön, amellyel megvizsgálható lenne, hogy Székesfehérvár és a többi hazai település régiós szinten – lengyel, cseh, román vagy osztrák városokkal összehasonlítva – hol áll fejlettséget tekintve.
Székesfehérvár öt év múlva
Kihívások és lehetőségek – 5 év múlva a világ címmel szervezett eszmecserét a feldolgozóipar jelentős helyi vállalatai számára az elmúlt héten a Videoton Székesfehérváron. Ennek apropóján kérdeztük Cser-Palkovics Andrást, szerinte Székesfehérvár hol tart majd öt év múlva. „Akkor vagyunk jó úton, ha a város erősebb közösséggé válik, mint ma, miképpen bízom abban is, hogy erősebb közösség, mint öt vagy tíz éve volt” – hangsúlyozta a polgármester, aki szerint fontos, hogy Székesfehérvárt közös otthonnak érezzék, úgy, hogy közben a város és környezete is fejlődni tudjon.
