A hosszabb kamatperiódusok felé mozdultak el a lakáshitelt felvevő ügyfelek az év elején – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybanki statisztikák szerint ugyan a tíz évnél hosszabb kamatperiódusú (vagyis végig fix kamatozású) konstrukciók részesedése nagyjából 3 százalékponttal, 33,3 százalékra csökkent 2023 első két hónapjához képest, ám eközben a tíz évig fix kamatú hiteleké 32,5-ről 40,2 százalékra ugrott. Ez azt jelenti, hogy az idei első két hónapban megkötött új lakáshitel-szerződések közel háromnegyedét tízéves vagy annál is hosszabb kamatfixálás mellett kötötték.
Eközben az ötéves kamatperiódusú kölcsönök súlya drasztikusan visszaesett az új szerződéseknél, a tavaly január–februári 30,2 százalékról az idei első két hónapra 18,3 százalékra olvadt. A változó kamatozású vagy egyéves kamatperiódusú hiteleknél viszont igen nagy ugrást mért tavalyhoz képest az MNB: miközben egy év alatt a részesedésük az 1 százalékot sem érte el, most 8 százalék fölé emelkedett.
A hosszabb kamatperiódusú kölcsönök térnyerése várhatóan az idén is folytatódik, részben annak köszönhetően, hogy az új támogatott lakáshitelek (CSOK Plusz, Otthonfelújítási hitel) is ebbe a kategóriába tartoznak majd. Ráadásul a lakáshitelek kamatai az önkéntes kamatplafon bevezetése nyomán érezhető mértékben csökkentek, így vélhetően kevesebb ügyfél lesz, aki a kölcsöne gyors átárazódására épít majd.
A lakáshitelek piacán egyébként óriási ugrást hozott az év első két hónapja, amihez persze kellett a lakossági hitelpiac tavalyi összezuhanása is.
Az MNB adatai szerint januárban összesen 167,2 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a pénzügyi szolgáltatók, amely jóval több mint a duplája volt az egy évvel korábbi 73,9 milliárdnak.
A szerződések száma pedig a másfélszeresére ugrott éves összevetésben, és megközelítette a 11,5 ezret.
Az első két hónapban látható élénkülés folytatása viszont nagyon ráférne a lakáshitelpiacra: az MNB adatai szerint a februárig számolt egy év alatt mindössze 2,7 százalékkal emelkedett a pénzügyi szolgáltatóknál nyilvántartott állomány, így éppen meghaladta az 5060 milliárd forintot.
