Érik a cseresznye – lehet fára mászni!
A megszokottnál korábban indult a hazai cseresznyeszezon. A korai fajták szedése már május közepén megkezdődött, nagyobb mennyiség azonban csak június elején kerül majd piacra.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) piaci körképe szerint idén az átlagosnál jobb termés várható. A termésmennyiséget azonban az időjárás még befolyásolhatja, mint az áprilisi fagykár vagy az érési időszakban lehulló csapadék.
A lehulló csapadéktól kireped a cseresznye, így bármilyen további felhasználásra alkalmatlanná válik. A repedését követően a sebzésen keresztül fertőző gombabetegségek teszik tönkre a gyümölcsöt.
Általánosságban elmondható, hogy az enyhe telet követően a virágzás időszakában a szokottnál melegebb volt. A termékenyülési időszakban viszont régiónként hűvösebb időjárás következett, ami akadályozta a méhek tevékenységét.
Országos tavaszi fagykár nem érte az ültetvényeket, csak
Zalában és Szabolcsban okozott komolyabb károkat a fagy.
Magyarországon a jó években általában 1015 ezer tonna körüli cseresznyetermést takarítanak be, idén 12 ezer tonna körüli mennyiség várható – jelezte a NAK és a FruitVeb.
Most a Bigarreau Burlat és a Valerij Cskalov érkezik a piacokra, a Nimba szürete pedig már megkezdődött. Délen pedig most kezdődik a Vera és a Carmen szedése.
Jelentős mennyiségű cseresznye csak június elejétől lesz a piacokon, a késői érésű fajták június végéig lesznek elérhetők.
A legnagyobb termőterület, a hazai cseresznyetermesztés mintegy 25 százaléka, Pest vármegyében található, de Bács-Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok, a Dunántúlon Fejér és Zala vármegyék, északon Borsod-Abaúj- Zemplén, keleten pedig Heves vármegye is meghatározó.
A cseresznyeexport várhatóan átlagosan évi ezer tonna körül alakul, ami elsősorban a környező országokba és a Baltikumba irányul. A cseresznyeimportunk ezzel szemben évi 2-3 ezer tonna, amely javarészt Törökországból jön a hazai idény alatt.
