A jegybank szerint még egy kicsit kell kibírni, aztán minden szép lesz a magyar gazdaságban
Éves átlagban az infláció idén 3,0–4,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat – írja a júniusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel a márciusihoz képest alacsonyabb fogyasztói árnövekedést jósol idén a jegybank, amely a gazdasági prognózisán most nem változtatott. 2024-ben még 2 és 3 százalék közötti, jövőre már nagyobb, 3,5–4,5 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítenek Matolcsyék.
A hazai inflációs folyamatok kapcsán azt írják, hogy 2024 első negyedévében folytatódott a dezinfláció, azonban áprilistól az európai folyamatokhoz hasonlóan hazánkban is enyhén nőtt az áremelkedés üteme. Májusban a fogyasztói árak éves összevetésben 4,0 százalékkal emelkedtek, ami kedvezőbb a korábbi várakozásoknál.
A jegybank szerint a vártnál kedvezőbb tavaszi tényadatok, valamint a világpiaci olajárak süllyedése együttesen a márciusi prognózisnál alacsonyabb inflációs pályát eredményeznek 2024-ben.
Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében fog alakulni. Ugyanakkor az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll, és az év végére 5,0 százalék közeli szintre emelkedik.
Lassan helyreáll a növekedés is a belső kereslettel
Az MNB szerint 2024 első negyedévében megindult a hazai gazdasági növekedés, amelyet az idei évben főként a belső kereslet erősödése támogat.
A magyar gazdaság 2024-ben várhatóan 2,0–3,0, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül.
Hangsúlyozzák, hogy az óvatossági motívum oldódása mellett az erőteljes reálbér-növekedés fogyasztást bővítő hatása az év hátralévő részében egyre markánsabban jelenik meg. A beruházások az idei évben még lassíthatják a növekedést, azon belül az állami beruházások csökkenhetnek idén, míg a lakossági beruházások emelkedhetnek. Bár a vállalati szféra beruházási aktivitását kivárás jellemzi, a kereslet tartós javulásával 2025-ben megkezdődik ezeknek a bepótlása.
Az exportra ellentétes irányú erők hatnak. A mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, azonban a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a következő években folyamatosan élénkítik az exportot. A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.
A lakossági hitelpiac elkezd magára találni
Ugyan az első negyedévben az újonnan szerződött – nem folyószámla jellegű – vállalati hitelek értéke jelentősen, mintegy 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme az előző negyedévhez képest 1,3 százalékponttal gyorsulva 3,6 százalékot ért el.
A hitelintézetek által 2024 első negyedévben szerződött lakáshitelek értéke az előző év azonos időszaki, alacsony bázist jelentő értékét 130 százalékkal haladta meg, míg a személyi hitelek kibocsátása 48 százalékkal volt magasabb. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2024 végén mintegy 8 százalékot érhet el, 2025 elejétől pedig 9–10 százalék körüli lehet a bővülés mértéke.
Ami a vállalatok hitelállományát illeti, a jegybank szerint továbbra is bizonytalan növekedési kilátások miatt az éves növekedés üteme 2024 végén 5 százalékot érhet el, majd 2025 elejétől 8–9 százalék körüli szinten stabilizálódhat.
A folyó fizetési mérleg egyre szebben fest
A magyar gazdaság egyensúlyának helyreállását mutatja, hogy 2024-ben folytatódott a külső kereslet egyensúlyának helyreállása, az áprilisi 1 milliárd euró feletti többlete újabb historikus csúcs, az aktívum a következő években a jegybank korábbi várakozásánál is nagyobb lehet. Az előrejelzési horizonton tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg többletének növekedése, és 2024-ben várhatóan eléri a GDP 1,5–2,7 százalékát, 2025–26-ban pedig a GDP 3–4 százalékára emelkedhet.
A költségvetés GDP-arányos hiánya 2024-ben 4,5–5,0 százalék között alakulhat, majd 2025-ben 3,5–4,5 százalék, 2026-ban pedig 2,8–3,8 százalék között lehet a deficit a makrogazdasági folyamatok alakulása és a költségvetési kontroll mértékének függvényében.
Az elsődleges egyenleg az idei évben egyensúly közelébe javul. A GDP-arányos államadósság folyamatosan mérséklődik, amihez a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérése is szükséges.
Inflációs és növekedési kockázatokat is vizsgált a monetáris tanács
A monetáris tanács a júniusi Inflációs jelentés alap-előrejelzése körül három alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki:
- A lassuló globális konjunktúrát feltételező forgatókönyv megvalósulása esetén az alappályához képest alacsonyabban
alakulhat mind a gazdasági növekedés, mind az infláció. - A Fed és az EKB monetáris politikája közti divergenciával számoló alternatív pálya magasabb inflációs és alacsonyabb növekedési pályával konzisztens.
- A gyorsabb bérdinamikát és a fogyasztás gyorsabb helyreállását feltételező forgatókönyv az alappályához képest magasabb növekedési és inflációs pályával áll összhangban.
A kiemelt forgatókönyvek mellett a monetáris tanács további alternatív szcenárióként a magasabb energiaárakat valószínűsítő és a termelékenység és energiahatékonyság gyorsabb javulásával számoló pályákat tárgyalta. A geopolitikai konfliktusok továbbra is jelentős kockázatot hordoznak, mindenekelőtt az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer széttöredezése következtében.
