Valami nagyon nincs rendben az unió gazdaságával: Magyarország a gyatra GDP-számokkal is dobogós
Szó szerint katasztrofális állapotban van az unió gazdasága, ami merőben más megvilágításba helyezi a vártnál rosszabb magyar GDP-adatokat. Mint ismert, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölte , hogy ugyan éves bázison 1,5 százalékkal nőtt a kibocsátás, negyedéves alapon azonban 0,2 százalékkal zsugorodott a GDP, amivel ismét elakadt a növekedés helyreállása.
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat eddig 9 ország esetében tette közzé a második negyedéves GDP-adatokat, tehát messzemenő következtetéseket még nem szabad levonni,
de az látható már most, hogy valami nagyon nincs rendben az unió gazdaságával, ahol a legmagasabb éves bázisú GDP-bővülést Portugália produkálta 1,5 százalékos növekedéssel. Magyarország az 1,3 százalékos teljesítményével jelenleg még a második.
Ausztria stagnál, Lettország GDP-je 0,4 százalékkal, Írországé 1,4 százalékkal csökkent. A régiós versenytársak közül egyedül Csehország közölte az adatokat, ott 0,4 százalékos volt az éves bővülés mértéke.
Negyedéves alapon sem sokkal jobb a helyzet
Ami a negyedéves bázisú növekedést illeti, a magyarnál rosszabb számokat ért el Lettország (mínusz 1,1 százalékos) és Svédország (mínusz 0,8) százalékos visszaeséssel.
A legmagasabb GDP-bővülést negyedéves alapon Írország produkálta 1,1 százalékos növekedéssel. De a többi ország sem tudott valami acélos teljesítményt felmutatni: Csehország és Franciaország 0,3 százalékkal, Belgium pedig 0,2 százalékkal bővült.
Így látják a nemzetközi elemzők
Csehország és Magyarország vártnál gyengébb GDP-adatai azt mutatják, hogy a gyenge külső kereslet továbbra is korlátozza a fellendülés sebességét Közép-Európában
– írták elemzésükben a Capital Economics közgazdászai, akik arra számítanak, hogy az idei év második felében a növekedés erősödni fog, de 2025-ig is eltarthat, mire a fellendülés valóban magasabb fokozatba kapcsol.
Rámutattak: az éves növekedési adatok mindkét országban erősödtek, Csehországban 0,3 százalékról 0,4 százalékra, Magyarországon 1,1 százalékról 1,5 százalékra, de gyengébbek voltak, mint azt a legtöbb elemző várta (a konszenzus 0,5 százalék és 2 százalék volt). Bár ezek a közlemények nem tartalmaznak részletes bontást, a csehországi sajtóközlemény megjegyezte, hogy a külső kereslet negatívan befolyásolta a növekedést. A statisztikai hivatal hasonló szellemben közölte, hogy az exportorientált ipar visszafogta a gazdasági növekedést.
Az elemzők úgy gondolják, hogy mind a cseh, mind a magyar gazdaságnak szerény növekedést kell felmutatnia az idei év második felében. Bár az eurózóna lassú gazdasági fellendülése azt sugallja, hogy a külső kereslet valószínűleg nem lesz erős hátszele az aktivitásnak, a belső keresletet továbbra is támogatni kell az alacsonyabb kamatlábak és a gyors jövedelemnövekedés hatásaival.
Jelezték, bármilyen növekedési előrejelzésük módosítása előtt megvárják a GDP-adatok teljes lebontását, de
a jelenlegi, 2,3 százalékos éves magyarországi növekedési előrejelzésük erre az évre túl erősnek tűnik, és még a csehországi 1,0 százalékos növekedési előrejelzésük kockázatai is lefelé mutatnak.
Szerintük ezek az adatközlések mindkét ország jegybankjait arra ösztönzik majd, hogy folytassák a monetáris lazítást; így arra számítanak, hogy a cseh jegybank csütörtökön 25 bázisponttal, 4,50 százalékra csökkenti irányadó kamatát.
