Meglepte az elemzőket a GDP-adat: billeg az idei növekedési cél

„A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye jelentősen elmaradt a várakozásoktól: negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent, miközben éves alapon a nyers adatok szerint 1,5, a kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az adat mindenképpen hideg zuhanyként értékelhető, és ennek nyomán várhatóan a 2,5 százalékos növekedési célkitűzés sem teljesül. A kérdés most már inkább az, hogy éves alapon meglesz-e a 2 százalékos bővülés” – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal által kedd reggel közölt második negyedéves GDP-adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Mint beszámoltunk róla, a vártnál is rosszabbul teljesített a magyar gazdaság az április–június közötti időszakban, ugyanis negyedéves alapon visszaesett a kibocsátás, amire utoljára 2023 első hónapjaiban, az inflációs válság csúcsán volt példa.

Az építőipar és az ingatlanügyletek támogathatták csak a növekedést

Regős rámutatott: bár az első becslésnél a KSH még nem közli a részletes adatokat, az adatközlésből annyi derül ki, hogy a növekedést éves alapon segítette az építőipar és az ingatlanügyletek ágazat, míg visszafogta az ipar. Az ipar gyengélkedésében fontos szerepet játszik a jármű- és az akkumulátorgyártás alacsony kibocsátása, melyet részben az alacsony külső kereslet (elsősorban a német ipar gyenge teljesítménye), részben pedig a vártnál lassabb zöldátállás okoz.

A Gránit Alapkezelő szakértője szerint a meglepetést vélhetően nem az ipar okozza, hiszen ott a havi adatokból tudtuk, hogy baj van, hanem nagyobb eséllyel a szolgáltatások, amelyeknek nagy szerepük lehetett a várakozásoknál rosszabb adatokban, bár azt is hozzátette, korai lenne találgatni, hogy mely szolgáltatásfajták teljesítettek különösen rosszul.

Nem képes ellensúlyozni a belső kereslet az erőtlen külsőt

„A külső kereslet gyengélkedését a jelenlegi adatok szerint a belső kereslet alakulása nem tudja ellensúlyozni” – írta kommentárjában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője, aki hozzátette, a bérek ugyan két számjegyű ütemben nőnek, ami a hónapok óta a jegybanki toleranciasávon belül alakuló inflációval együtt tetemes reálbér-növekedést eredményez, azonban ennek hatása a fogyasztásban csak mérsékelten jelenik meg. 

Mindezt azzal indokolta, hogy a háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, ezért a háztartások feltehetően fokozatosan visszaépítik a korábbi időszakban felélt tartalékaikat. Ez pedig visszatükröződik a kiskereskedelmi adatokban, valamint a belföldi turizmus korábban vártnál lassabb bővülésében, miközben a külföldre utazások is élénkültek.

Itt a fűrészfogazás a magyar gazdaságban

– értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki hozzátette, mindez arra utal, hogy miközben időről időre van egy-egy ágazat, terület, amely képes nagyobb növekedésre valamilyen egyedi okból, a gazdasági alapfolyamatok meglehetősen gyengék. A negyedéves gazdasági visszaesés ellenére az éves bázisú (nyers) volumenindex 1,1 százalékról 1,5 százalékra javult, köszönhetően a tavalyi évi alacsony bázisnak. Egyértelmű az elemző szerint, hogy a javuló éves mutató csupán egy statisztikai hatás, nem valós gazdasági teljesítmény okozta.

Már a kétszázalékos növekedési cél is túlzó lehet

Ami az idei év egészére várható GDP-növekedést illeti, a második negyedéves adat drasztikusan átrajzolta a jövőképet az elemző szerint.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt heti, Inforádiónak adott interjújában már csak 2,2-2,3 százalékos éves növekedésről beszélt, de Virovácz szerint ehhez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene bekövetkeznie az év második felében. Számokra lefordítva: mind a harmadik, mind a negyedik negyedévben – negyedéves bázison – 1,6-1,8 százalékos növekedést kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Ehhez szerinte aligha vannak meg az alapok. Egyrészt a külső keresletben nem számíthatunk drasztikus változásra, másrészt a belső kereslet erősödésében ugyan lehetne talán bízni, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy a vállalatok komolyabb beruházási aktivitást terveznének.

– húzta alá az ING Bank vezető elemzője.

Molnár Dániel is jelezte, hogy a mai GDP-adat alapjaiban írja át a korábbi előrejelzéseket. „A külső kereslet gyengélkedésére az év elején is számítottunk, azonban a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a korábban vártnál később következhet be fordulat. Ezenfelül a fogyasztói bizalom is a korábban becsültnél lassabban áll helyre, vagyis a belső tényezők sokkal kevésbé tudják ellensúlyozni a külső kereslet lassulását a bérek emelkedése ellenére is. A kedvezőtlen második negyedéves adat nyomán az idei gazdasági növekedés várhatóan leginkább csak 2 százalék körül alakulhat, miközben tovább nőtt a jövő évi kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság” – magyarázta az elemző.

Regős Gábor úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság a jelek szerint akkor tud érdemi növekedést felmutatni, ha a külső konjunktúra helyreáll, illetve a növekedést segíthetné, ha hazánk hozzájutna a neki járó forrásokhoz is – bár kérdés, hogy a vállalkozások miért hajtanának végre ebből beruházásokat, ha nem látszik, hogy lesz kereslet a termékeik iránt.

„Az idei év egészére a mai adat alapján a korábbinál jóval gyengébb, jó esetben 1,5-2 százalékos növekedést várok, a pontos értéket nagyban meghatározza, hogy az ipar magára tud-e találni, vagy továbbra is alacsony termelés jellemzi” – jósolta Regős Gábor.