Ne betegítsd meg magad – így tisztítsd a nyers élelmiszereket
Fontos alaposan megtisztítani a zöldségeket és a gyümölcsöket, de előtte kezet kell mosni. Napjainkban minden tizedik ember megbetegszik attól, hogy nem biztonságos ételeket eszik.
Világszerte minden évben az emberek egytizedét betegítik meg a nem biztonságos élelmiszerek, az esetek közel felénél pedig a zöldségek és a gyümölcsök vezetnek élelmiszer-eredetű megbetegedéshez – írja a The Conversation oldalán Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem klinikai mikrobiológus kutatója.
A legtöbb friss termés szabad földben nő, ahol bármivel érintkezésbe kerülhet. Akárcsak a hétköznapi por, a mosatlan zöldség és a gyümölcs is potenciálisan káros szennyezőanyagokat hordozhat, a baktériumoktól, a gombákon és a vírusokon át egészen a növényvédőszer-maradványokig
– mondja a kutató.
Beszennyeződhetnek a csomagolás, az előkészítés és a tárolás során is, de valójában még az üvegházakban hidropóniás (talajmentes) módszerrel termesztett élelmiszerek is szennyezettek lehetnek – világított rá Primrose Freestone.
Mindent egybevetve tehát a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztás előtti megmosása fontos élelmiszer-biztonsági lépés.
Az ecet is jó, de a víz a legjobb
Először mindig a saját kezünket kell alaposan megmosni szappannal és vízzel, majd ezután jöhet a zöldségmosás, amelyhez a legegyszerűbb és legbiztosabb eszközt a folyó hideg víz jelenti.
A csap alá kell tartani a megmosni kívánt élelmiszert, közben pedig addig dörzsölni, amíg minden látható szennyeződés el nem tűnik a felületéről. Ha folyó víz helyett inkább edényben mossa le valaki a zöldséget vagy a gyümölcsöt, akkor fontos, hogy tiszta legyen az edény. Nem a mosogatót kell feltölteni, mert abban szintén hemzseghetnek a kórokozó mikroorganizmusok.
Freestone óva int attól, hogy mosogató- vagy tisztítószert használjunk ilyen célra.
Egyes termések lyukacsos héjában ugyanis könnyen megtapadhatnak és felszívódhatnak ezek a vegyszerek, ami aztán nemcsak az ízüket és a textúrájukat rontja el, de veszélyessé is teszi a fogyasztásukat.
A kutató szerint érdemes inkább ecettel vagy szódabikarbónával próbálkozni, mert mindkettő alkalmas arra, hogy redukálja a baktériumok és a növényvédőszer-maradványok mennyiségét, de közben nem hordoznak magukban kockázatot az egészségre nézve.
A módszer nagyon egyszerű
Össze kell keverni 1:2 arányban ecetet és vizet, majd két-három percre bele kell meríteni a tisztítani kívánt zöldséget és gyümölcsöt, majd alkalmanként megkeverni. Végül egy percen át alaposan le kell öblíteni tiszta folyó vízzel.
Az ecet egyetlen hátránya, hogy ha túl hosszú idegi marad benne a termés, vagy nincs jól leöblítve, akkor kihatással lehet az ízre és a textúrára is.
A szódabikarbónánál is hasonló az alkalmazás, csak abból a helyes arány: egy teáskanálnyi két deciliter vízhez. A szódabikarbóna lúgos kémhatású, a 15 percnél hosszabb áztatás és az alapos öblítés hiánya lebonthatja a gyümölcsök és a zöldségek héját, befolyásolva állagukat és ízüket.
A szódabikarbónánál kimutatták, hogy megállítja a csírák növekedését is.
A kutatások azt mutatják, hogy sem az ecetnek, sem a szódabikarbónának nincsenek különösebb előnyei a folyó vizes átmosáshoz képest. Éppen ezért továbbra is utóbbi kínálja a legjobb, legpraktikusabb módszert a cél eléréséhez.
Nem mindegy, hogy milyen terméssel van dolgunk
A kemény, erőteljes héjú zöldségeket, mint amilyenek például a tökfélék és a gyökérzöldségek, tisztára lehet dörzsölni zöldségkefével is. A puhább paradicsomot vagy uborkát viszont már érdemes inkább betenni a csap alá 30 másodpercre, közben kézzel óvatosan átdörzsölgetni a felszínét.
A zöld leveles zöldségeknél, mint amilyen a saláta, a brokkoli, a karfiol, a kel és a káposzta, az egyes leveleket, virágokat célszerű szétválasztani, és egyesével megmosni folyó víz alatt. Nyers fogyasztásnál pedig a külső, sérült leveleket jobb kidobni, mert azok nagy valószínűséggel baktériumokkal szennyezettek.
Gyümölcsök esetében szintén a vizes átmosás a legjobb választás, legyen szó akár csonthéjasokról vagy almáról.
A magas víztartalmú bogyós gyümölcsöknél, mint például a cseresznye, szőlő és szamóca, a további nedvesség csak serkenti a romlást okozó mikroorganizmusok szaporodását.
Ezért célszerű várni a mosással egészen a fogyasztásig, addig pedig mosatlanul tárolni a hűtőszerkényben.
Egy nemrégiben almával végzett tanulmány azonban azt mutatta, hogy a peszticidek – növényvédő szerek – mélyebbre hatolnak, mint a héj. A mosás mellett az alma evés előtti hámozása tovább csökkentheti a peszticidek esetleges nyomait, azonban így elvész a héjban található sok értékes tápanyag.
Figyelembe kell venni, hogy egyetlen otthoni mosási módszer sem képes teljesen eltávolítani vagy elpusztítani a gyümölcsön és a zöldségen esetlegesen előforduló baktériumokat. Erre csak a 60 fok feletti főzés képes – mondják a szakemberek.
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
