Elemzők: tartósan gyors maradhat a béremelkedés üteme
Bár némileg lassult, augusztusban is folytatódott a keresetek tetemes mértékű emelkedése az elmúlt évhez képest, így a reálbérek növekedése augusztusban is 9 százalék fölött maradt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője szerint, bár a lassulás főként a költségvetési és a nonprofit szférához volt köthető, megjegyezte, hogy a területen még ezzel együtt is gyorsabb volt az átlagnál a béremelkedési ütem, hiszen éves alapon 14,4, illetve 15,8 százalékos növekedésről beszélhetünk.
Az állami szférában ugyan lassult a béremelkedés üteme, de továbbra is gyorsabb volt, mint a versenyszférában
A Makronóm szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami szférában továbbra is érezhető az év eleji pedagógusbér-emelés, aminek köszönhetően az oktatásban több mint 26 százalékkal voltak magasabbak a keresetek, mit egy évvel korábban. Érdemi lassulás főként a közigazgatásban és az egészségügyben volt tapasztalható, az utóbbi esetben Molnár Dániel szerint a tavaly júliusi, 18 százalékos egészségügyi szakdolgozói béremelés bázisba kerülése volt a döntő tényező.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint
a reálbérek jelentős növekedése jó alapot teremt a fogyasztás bővüléséhez, amely már az előző negyedévek GDP-adatain is látszott, és amely idén a gazdasági növekedés húzóereje.
A szakértő szerint a bérek inflációt jóval meghaladó emelkedését több tényező is hajtja, köztük a több ágazatban még mindig jellemző munkaerőhiány, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, az állami szféra bérrendezései, illetve az elmúlt évek magas inflációja nyomán megjelenő béremelkedései igények.
Arra mind a két elemző felhívta a figyelmet, hogy a mediánbérek 15,6 százalékos, az átlagot meghaladó mértékű emelkedése azt jelenti, hogy az alacsonyabb keresetűek jövedelme nőtt nagyobb mértékben.
A versenyszférában az év végéig már nem várhatók nagy változások a keresetekben
A versenyszférában az állami szektornál lassabb, de az elmúlt hónapok adatainak megfelelő bérdinamika volt a jellemző, a 12,5 százalékos átlagos ütem mellett mindegyik ágazatban 10 százalék feletti béremelkedés volt tapasztalható – mutatott rá Molnár Dániel, aki szerint, mivel a béremelések rendszerint év elején szoktak lezajlani, éven belül csak ritkán van változás a bérdinamikában.
Regős Gábor szerint
a szeptemberi adat is érdekes lehet, ugyanis az elmúlt években ilyenkor is volt egy kisebb béremelési hullám, ami hatással lehet a szeptemberi átlagra is.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének előrehozása a tavalyi évben mind a két elemző szerint a decemberi átlag csökkenését hozhatja magával a bázis emelkedése miatt.
Jövőre is gyors maradhat a béremelések üteme
A jövő évet illetően azonban mind a két elemző optimista, Molnár Dániel 10,5 százalékos, míg Regős Gábor ennél is magasabb, 12 százalékos béremelkedésre számít, az utóbbi ráadásul 3-4 százalékos infláció mellett. Ehhez azonban mind a kettejük szerint szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum további két számjegyű emelkedésére. A Makronóm elemzője szerint a gyors bérdinamika hosszabb távon is fennmaradhat, ehhez azonban
a hazai gazdaság gerincét adó kkv-szektor hatékonyságának növekedésére is szükség van, ezt az elmúlt napokban bejelentett kormányzati intézkedések is segíthetik.
Regős Gábor a béremelkedési ütem fennmaradásához szükséges feltételként jelölte meg továbbá a munkaerőpiac feszességének fenntartását, sőt a feszesség fokozását, valamint a további béremeléseket az állami szférában.
