Hiába drágábbak, hamar elkapkodják az energiahatékony ingatlanokat
Két régióban, valamint a családi és társasházak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója,Tóth Csaba az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait. Elmondta, hogy az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltak.
A felmérés az év első fél évében az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakértő elmondta, hogy
- a családi házak fajlagos hővesztesége idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, az 1,12-os átlagérték 0,95 watt per köbméterre csökkent,
- az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték,
- míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 watt per köbméter átlaga a tavalyi 0,44 watt per köbméterhez képest javuló értéknek számít.
Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, és a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvíz-használata alapján zajlott. A fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz mennyire korszerű maga a szerkezet.
Régiós összevetésben a legkedvezőbb mutatókkal idén is a nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok rendelkeznek, mindkét országrészben javulást mért az ingatlanközvetítő vállalat az összesített energetikai jellemzők és a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja, hogy a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző fél évben eladottakhoz képest.
A legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az átlagos fajlagos hőveszteség tényezője és az összesített energetikai jellemzők terén. Egy évvel korábban még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.
A mutató értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. Ugyanakkor a főváros belső kerületeiben romlott a helyzet, a tavalyi második fél évben mért 99,8 százalékos érték az idei első fél évre 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.
Tóth Csaba kiemelte, hogy minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Amennyiben a geometriai adottság még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz.
Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál.
A szakértő hozzátette, hogy minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerházegység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Azonban a hőveszteséget nemcsak az elhelyezkedés, hanem a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.
Szintén hatalmas jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült ingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, és ez az árazásra is kihat. A korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba.
Ezenkívül természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.
Lakástakarék-választás: rugalmasság vagy nagyobb hozam, esetleg mindkettő?
Sokatmondó eredménnyel zárult az a felmérés, amelyben az utóbbi időben lakás-takarékpénztári számlát indított előtakarékoskodókat kérdezték arról, hogy ha most választhatnának a régi jól bevált, sikeres változat vagy a most kapható legújabb konstrukciók közül, mi mellett döntenének. A kutatás apropója az a közelmúltban felröppent hír volt, hogy újraindulhatnak az állami támogatású lakáscélú megtakarítások.
