A falusi turizmus a vidéken megmaradás nagyon fontos eszköze
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén ünnepli harmincéves fennállását a hazai falusi turizmus szakmai szervezete, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, amelynek megalakulása egybeesik a rendszerváltozás után újjáéledő belföldi turizmussal.
Szobakiadásból profi falusi turizmus
A falusi turizmus a két világháború között indult el Magyarországon, tulajdonképpen a szobakiadásból nőtte ki magát, azért alakult ki, mert az adott térségben nem állt rendelkezésre elegendő kereskedelmi szálláshely, szobakapacitás. Jelenkori fellendülése a rendszerváltozás után kezdődött meg, elsősorban ma is olyan vidéki térségeken jellemző, ahol a szállodák nem élnek meg.
Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke szerint a szervezet 1994-es megalakulását követő első évek külföldi jó példákat követve a tanulásról szóltak a falusi szolgáltatók és a szövetség vezetése számára egyaránt.
Mára eljutottunk oda, hogy azokban a térségekben, amelyek jó adottságokkal, megfelelő vonzerővel rendelkeznek, és vendégfogadásra alkalmasak minden tekintetben, már kiépült a falusi turizmus bázisa. Megjelentek a falusi vendéglátók, akik nemcsak szállást biztosítanak, hanem vendégül is látják az oda érkezőket, legyen szó étkezésről, programszolgáltatásról vagy -szervezésről
– mondja a falusi turizmus szövetség mai elnöke, aki szerint mostanra szinte nincs szükség a leendő vendéglátók alapszintű képzésére, hiszen aki újonnan belekezd a tevékenységbe, az számtalan inspiráló, jó példát láthat, amelyből tanulhat. Természetesen a tanulást, az oktatást elengedhetetlennek tartja a szövetség, nem csak az elején, később is, hiszen nagyon gyorsan változnak a piaci viszonyok, a jogszabályok, így rendszeresen szerveznek ehhez kapcsolódóan képzéseket.
Hol tart most a falusi turizmus?
Mára mintegy négyezer falusi szálláshelyet, vendéglátót tartanak nyilván szerte az országban, a vendégéjszakák száma éves szinten messze meghaladja az egymilliót. A szövetség elnöke szerint azonban a falusi vendéglátás létjogosultságát illetően nem feltétlenül a legjobb és az egyetlen mérőszám a vendégéjszakák száma, hiszen
olyan összetett rendszert alkot egy budapesti Airbnb-lakáskiadáshoz képest, amelynek multiplikátor, önmagán túl mutató, komplex hatása sokkal jelentősebb, mint a jogilag ugyanabba a kategóriába tartozó szobakiadás a fővárosban: a vidéken megmaradás nagyon fontos eszköze;
összefogás a szállásadók és a helyi programokat kínálók között, a kihasználatlan falusi házak, lakrészek, gazdasági épületek felhasználása, a kis helyi gazdaságok bevonása az agroturizmusba, ez mind-mind olyan jövedelmet vagy kiegészítést nyújt, amely helyben tudja tartani az ott élőket. Hozzátette: bár a tevékenység jelentős jövedelemkiegészítést kínál, főállásban kevesen, talán a szállásadók negyede végzi csupán.
Frankó Pál úgy látja, mindez a településekre, a faluképre, utcaképre is hatással van: amelyek jól láthatóan megszépülnek a falusi turizmusnak köszönhetően. Szerinte ezért sem megoldás, hogy egy kategóriába sorolják a falusi turizmust és a nagyvárosban – főként Budapesten, annak is a belvárosában – működő magán- vagy egyéb szállásadást, amelyből mára, szerinte jelentős, letagadhatatlan konfliktus alakult ki.
Fontos a belföldi turizmus népszerűsítése
A szövetség elnöke jelezte, az idegenforgalom egészéhez hasonlóan a falusi turizmust is jellemzi a szezonalitás, az átlagos tartózkodási idő azonban egy nappal hosszabb, mint más hasonló szálláshelyeken: több mint három vendégéjszaka körül mozog átlagosan. „A szálláshelyek színvonalasak és olyan programlehetőségeket kínálnak, amely odavonzzák az embereket: ez is azt bizonyítja, hogy van kereslet a falusi vendéglátásra”– véli az elnök.
Megjegyezte, hogy ugyanakkor a hazai idegenforgalom utóbbi éveket jellemző dinamikus növekedésének nyertese sajnos mégsem igazán a belföldi turizmus, hanem a kiutaztatás. Példaként Horvátországot említette, ahová tovább nőtt az utazók száma, a magyarokat tekintve. „Fontos lenne, hogy a Magyarországon megtermelt jövedelmet helyben tartsuk, és ne más országokat gazdagítsunk. Ebben komoly lehetőséget jelent a falusi turizmus. Ezért is fontos támogatni” – hangsúlyozza.
Agroturisztikai stratégia készült
A szakmai szervezet elnöke szerint a vendégek részéről komoly igény mutatkozik a különféle tájegységek gasztronómiai hagyományainak, specialitásainak, ízeinek megismerésére, ráadásul az agroturisztikai utazók jó költési hajlandósággal bíró vendégkört alkotnak. Ezért is tartják biztatónak, hogy az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal, az Agrárminisztériummal és a Herman Ottó Intézettel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint a Kislépték Egyesülettel közösen nemrégiben elkészítették Magyarország agroturisztikai fejlesztésének stratégiáját.
A nemzetközi példák tanulmányozásával készült hazai program a termelőket kívánja segíteni abban, hogy valódi élménygazdaságként működhessenek, és mint turisztikai szolgáltatók sikeresen jelenjenek meg a piacon. A szervezet elnöke jelezte: a szövetség örömmel vett részt a stratégia kialakításában, amely azt jelzi, hogy immár kormányzati szinten is elismerik a kis léptékű vidéki gasztronómia fontosságát, a helyi kézműves élelmiszerek előállításának jelentőségét, amelyeket ezzel bevezetnek majd a turisztikai piacra is.
