Terápia lett a falusi turizmusból Magyarországon
Az őszi és az egy évvel ezelőtti árak között jellemzően 10 százalék a különbség, pedig ennek többszörösével nőtt a szálláshelyek tényleges működési költsége, de a jó árazás és a különleges környezet vonzó maradt, így meg tudja ismételni a szektor a tavalyi eredményeit – mondta a VG Óperencia Podcast legutóbbi vendége, Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) elnöke.
Fotó: Viskó Vendégház / Facebook
Tovább időznek a falusi szálláshelyeken a vendégek, mint a nagyvárosokban, de az utazás célja, az élményígéret is más, az igazi kikapcsolódáshoz, ellazuláshoz időre van szükség. Magyarországon a magánszálláshelyek tizede falusi vendégfogadó.
A kistelepülésekre érkező vendégek a helyi szolgáltatók és termelők számára is a biztos bevételt jelentik, a szektor lakosságmegtartó hatása is jelentős
– hangsúlyozta Frankó Pál
A több mint 40 ezer magánszálláshely tizede falusi vendégfogadó, az ágazat ugyanúgy szembesül a szezonalitással, mint Magyarország: a nyár meghatározó, akkor lehet gyűjtögetni, ennek köszönhetően a tavalyi eredményeket nagyságrendileg meg tudták tartani, bár sokkal több munkával.
A magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma nőtt, de ezt elsősorban a fővárosi növekedés táplálta az augusztusi kimagasló eredmények, köztük a budapesti atlétikai világbajnokság révén. Vidéken a július volt kiemelkedő, bár ezután az augusztus is jól sikerült, noha a nyár kissé nehezen indult be.
Az árak emelkedtek, az eredményességi szint pedig visszaesett,
mert a költségek sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a szállásdíjak. A vendégek az előző őszhöz képest 10-30 százalékos ármozgásokat látnak, a működőképes szintet a piac fogja végső soron meghatározni.
Fotó: Kállai Márton
A kizárólag vidéki szálláshelyekre szabott szobafelújítási támogatásra nagy szükség volt, eredményeként magasabb minőséget kapnak a vendégek. A falusi szálláshelyek nagy fájdalma viszont, hogy kizárták őket a napelemes pályázatokból, noha – mint Frankó Pál rámutatott – többségük nem használ gázt sem, csak áramot. Fontos lenne a költségek csökkentése érdekében a megújuló energia használat elterjedése, annak támogatása.
Budapesten ma már inkább vannak fapados szálláshelyek, mint vidéken, ahol jobban meg kell harcolni a vendégért.
Falura a legtöbb vendég Budapestről, a budapesti agglomerációból érkezik, nagyon sok a kisgyermekes család, akik azokat a helyeket keresik, ahol a háziállatokkal találkozhatnak a kicsik, ahol a fáról ehetnek gyümölcsöt, ahol a szalonnasütéshez maguk készítik a nyársat, és fúrt kútból jön a víz.
A falusi és agroturizmus igazi terápia ma már az urbanizációs ártalmak ellen,
a falusi lét a Covid alatt még inkább népszerűvé vált.
Tipikus, hogy nyolc-tíz fős társaságok, nagy családok utaznak együtt vidékre, ahol a tartózkodási idő hosszabb, mint a nagyvárosi turizmusban. Idén átlagban ez 2,6-3,4 éjszaka volt. A tanyákon, kis falvakban a turizmus jelentős gazdasági hatással jár, a vendégfogadókon kívül a helyi szolgáltatók és termelők is bevételre tesznek szert általa.
Nyitva maradnak a falusi vendégfogadók, bármennyibe is kerülSzó szerint befűt az energiaválság a falusi turizmusnak is, a szállásadók körében teljes a tanácstalanság, hogy mennyivel reális és szükséges megemelni a téli vendégéjszakák árát a megdrágult fűtés miatt. A növekvő költségek ráadásul csökkenő kereslettel párosulnak, miközben több tízezer szállásadó köteleződött el hároméves nyitvatartásra a Kisfaludy-pályázaton nyert támogatás fejében. |
