Idén utoljára kerül Magyarország kínpadra a hitelminősítők előtt
„A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy nem változtat a besoroláson és maradunk a jelenlegi szinten, stabil kilátás mellett” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy péntek este újból vizsgálja a magyar adósosztályzatot a Moody’s hitelminősítő intézet, amely jelenleg Baa2 minősítést tart érvényben Magyarország esetében. A cég idén másodjára értékelhet minket, miután az idei első felülvizsgálati körben, májusban nem nyúlt a magyar besoroláshoz.
Hitelminősítők: a Fitch Ratings jelenti a nagyobb rizikót
A nagyobb kockázat azonban nem most pénteken, hanem egy héttől később jön, amikor a Fich Ratings is górcső alá veszi a magyar gazdaságot. Azonban más-más helyzetből indulunk a két hitelminősítőnél: míg a Moody’snál a besorolásunk a Baa2 szinten van stabil kilátással, tehát nem a befektetésre ajánlott kategória legalján, hanem attól eggyel feljebb, addig a Fitch esetében már problémásabb a helyzet.
Bár a hitelminősítésünk ugyanazon a szinten van, mint a Moody’snál (csak itt BBB-nek hívják), tavaly január óta negatív kilátás van érvényben, azaz lassan (vagy most vagy a következő döntésnél) a hitelminősítőnek el kell döntenie, hogy merre tovább: leminősít vagy a kilátást stabilra változtatja
– fogalmazott az elemző, aki szerint ha a Fitch leminősítésben gondolkozik, azt korábban jogosabb lett volna megtennie, mivel 2022-ben a helyzet sokkal rosszabb volt, a folyó fizetési mérleg jelentős, a GDP 8 százalékát meghaladó hiánya most már többletet mutat. Kérdés ugyanakkor, hogy vagyunk-e elég jók a kilátás stabilra változtatásához. Ezt szerinte a gyenge GDP-adatok azonban nem támogatják, hiszen ez a költségvetés szempontjából is kockázatot jelent, tehát ha itt türelmetlen a hitelminősítő, akkor esetleg leminősíthet. A legvalószínűbbnek mégis az tűnik, hogy kivár, most mindent változatlanul hagy és majd az idei hiányadat ismeretében mozdul el valamerre.
Mindenesetre, ha a Moody’s után a Fitch sem változtat magyar besoroláson, azzal továbbra is mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában marad a magyar gazdaság.
Erre pedig jó esély van, hiszen a Standard and Poor’s, amelynél a legalacsonyabban áll a hazai adósosztályzat, így leginkább ott rezeg a léc, októberben megerősítette korábbi értékelését.
Egyaránt vannak pozitív és negatív tényezők, amelyek értékelhet a két hitelminősítő
Regős arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitívumként értékelhetik a hitelminősítő intézetek, hogy
- jelentősen javult a folyó fizetési mérleg egyenlege, amiben az energiaárak részbeni normalizálódása mellett a csökkenő fogyasztási és beruházási aktivitás játszott szerepet, továbbá
- a kormányzat megtette az ígért lépéseket (kiadáslefaragások és adóemelések) a hiánycél idei tartása érdekében.
A kérdés, hogy ezt a hitelminősítő elégnek értékeli-e. Rizikóként a gyenge gazdasági teljesítmény ( harmadik negyedéves GDP-adat), illetve az Európai Bizottsággal való viszony, ennek nyomán pedig a hazánknak járó források befagyasztása jön szóba, azonban az elemző szerint az is látható, hogy a bizottságnak egyáltalán nem sürgős, hogy ezeket kifizesse, ezért hosszabb távon rizikó lehet, ha a hiány a kitűzöttnél magasabban alakul.
A forint miatt aggódhatunk-e?
Arra a kérdésre, hogy a hitelminősítők mennyiben veszik figyelembe a forint Donald Trump megválasztása óta tartó jelentős gyengülését, azt mondta érdemes másik irányból megközelíteni a kérdést, egy esetleges leminősítés ugyanis tovább gyengíthetné a forintot.
„A forint gyengülése miatt persze ettől függetlenül kell aggódnunk, hiszen az magasabb inflációhoz, a bizalom csökkenéséhez, illetve emiatt a megtakarítások euróra váltásához, külföldre viteléhez vezet. A gyenge forint inkább lassítja a gazdasági növekedést most, mint gyorsítja: ettől nem vesz Nyugat-Európa több elektromos autót, de a háztartások bizalma csökken, hasonlóan a vásárlóerejükhöz, hiszen a gyengülés megjelenik az árakban” – magyarázta a közgazdász.
Úgy látja, forint gyengülésének lehet fundamentális oka, mint a gyenge gazdasági teljesítmény, illetve az alacsony exportvolumen a külső környezet miatt. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg egyenlegének és a kamatszintnek támogatnia kellene a forintot. A forint gyengülésében ezzel együtt több tényező szerepet játszik:
- az euró gyengülése a dollárral szemben (persze amikor az euró erősödik, akkor a forint nem mindig tud),
- a rossz kockázati megítélés (például az uniós források visszatartása miatt), illetve
- a régiót általánosan is érintő tőkemozgások, a pénzek Amerikába vándorlása.
Évek kellenek még a felminősítéshez
Regős Gábor úgy látja, a folyó fizetési mérleggel most már valóban nincs probléma, de egy felminősítés még nagyon messze van, és erre egyelőre nem számít,
ehhez évekre van szükség.
Kell hozzá a költségvetési helyzet javulása (tartósan 3 százalék alatti hiány), a GDP-arányos államadósság érdemi mérséklődése, a gazdasági növekedés tartós beindulása, illetve az uniós forrásokhoz való hozzáférés. Ezek persze nem egymástól független tényezők.
