Mitől világszínvonalú a magyar gyógyszeripar teljesítménye?

A 25 tagvállalatot tömörítő Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) 2020 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium – így közvetve Magyarország Kormánya – stratégiai partnereként tevékenykedik. Rendszeresen bíznak meg tanácsadó cégeket azzal a feladattal, hogy foglalják össze az iparág megatrendjeit és tendenciáit, és elemezzék a magyar gyógyszeripar teljesítményét.

A gyógyszergyártás a jövőben is az egyik legfontosabb iparág marad

Az idei évben a Deloitte készítette el az átfogó tanulmányt, amely több területen is vizsgálta az ágazat eredményeit, nemzetgazdasági beágyazottságát. A tanulmány jelen piaci helyzetre vonatkozó legfontosabb állítása az, hogy a magyar gyógyszergyártás a magyar ipar stabil pillére, amelyre érdemes építeni. Számos globális tényező is alátámasztja ezt: például a számában megduplázódó, elöregedő népesség gyógyszerigénye, vagy a járványok kora, és az ezzel járó új kihívások.
A tanulmányt ismertető Drácz Dániel kiemelte: a gyógyszergyártás 2023-ban megközelítőleg 1700 milliárd forint árbevételt realizált – a szektor exportaránya a feldolgozóipari ágazatok közül kiemelkedő mértékű. A Magyosz-tagvállalatok bevételének 82 százaléka exportértékesítésből származik, a maradékot adja a belföldi piac. Ahogy az elnökség fogalmazott: az ország méretéből fakadóan a profitábilis gyártáshoz elengedhetetlen az export, ez még sokkal nagyobb országok esetében is igaz.

Magas az egy főre jutó hozzáadott érték

A gyógyszergyártás a feldolgozóipar által megtermelt bruttó hozzáadott érték kb. 7 százalékát adja, és az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékben messze meghaladja a feldolgozóipari átlagot, 24,6 százalék a KSH adatai szerint. Az ágazat bruttó hozzáadott értékét tekintve nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően teljesít Magyarország – a hazai gyógyszergyártás teljesítménye messze meghaladja a környező országokét. A gyógyszergyártás bruttó hozzáadott értéke a kibocsátás szinte felét, 47 százalékát teszi ki, ezzel messze meghaladva a feldolgozóipari alágak teljesítményének átlagát, a 20 százalékot – hangzott el a prezentációban.
A gyógyszeripar kutatásorientált ágazat, a k+f-ráfordítások forrásmegoszlását tekintve a gyógyszergyártásban a saját források aránya jóval magasabb (mintegy 98 százalék), mind a nemzetgazdaság egészéhez (mintegy 53 százalék), mind a feldolgozóipari átlaghoz képest (mintegy 45 százalék).

Magas adók és magas költségek

Az általános közterheken felül a gyógyszergyártást két szektorspecifikus adónem – a gyógyszergyártói adó és a gyógyszerforgalmazói adó – és számos egyéb illeték terheli – hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője. Egy gyógyszer engedélyezésének különböző tarifái vannak az egyes szakaszokban, de összesen 80 címen fizetnek a hatóságoknak díjat. Ezért is üdvözölte a szervezet a júliusban bejelentett gyógyszergyártói extraprofitadó eltörlését – mivel az ágazat volt a legnagyobb befizetője ennek az adónak –, így ezt az összeget újra a k+f-tevékenységre tudják fordítani. Ugyanis a Magyosz-tagvállalatok fokozott hangsúlyt fektetnek a kutatás-fejlesztésre – a k+f-ben foglalkoztatottak aránya az iparágban dolgozók 14,5 százalékát teszi ki, ami a többi iparághoz képest kiemelkedőnek mondható. A k+f-kiadások mértékében a gyógyszeripar az élvonalban jár – az egy foglalkoztatottra jutó k+f-ráfordítás értéke a gyógyszergyártásban közel tízszerese a feldolgozóipari átlagnak (339 ezer forint per fő). 
2023-ban az összes feldolgozóipari k+f-ráfordítás 29 százalékát a gyógyszeripar adta, ezzel az alágazatok közül a gyógyszeripar egy foglalkoztatottra jutó ráfordítása volt a legmagasabb.
Az innovációs tevékenységnek nagyon komoly eredménye is van:

•  A szakterületek közül mind a nemzeti úton megadott, mind a hatályosított európai szabadalmak száma tekintetében a globális gyógyszeripar szabadalmai állnak az első helyen. 
• A top 3 nemzeti úton megadott, hatályos szabadalmi oltalommal rendelkező hazai jogosultból kettő Magyosz-tagvállalat – ismertették a konferencián.

Az export hozza a pénzt

A feldolgozóipari alágak közül a gyógyszergyártás exportértékesítési aránya (87 százalék) a negyedik legmagasabb, egyre pozitívabb kereskedelmi egyenleg mellett. A V4-országok közül Lengyelország, Csehország, Szlovákia is nettó importőr a gyógyszeripari termékek tekintetében, egyedül Magyarország külkereskedelmi egyenlege pozitív. 
A tanulmány kiemelte: az elmúlt 10 évben (2014–2024) konstans 50 százalék feletti a patikából megvásárolt, hazai gyártású készítmények aránya, a Magyosz szerepe az alapellátásban meghatározó Magyarországon, az alapellátásban minden második beteg a Magyosz valamely tagvállalatának készítményével gyógyul. Széles körű társadalmi felelősségvállaláshoz köthető tevékenységet folytatnak az oktatás, a tehetséggondozás, az egészségmegőrzés, a munkavállalók jóléte és képzése, a szemléletformálás és a rászorulók megsegítése terén. 
A Világgazdaság kérdésére, hogy a belföldi piaci részesedésüket növelni szándékoznak-e a gyártók, az elnökség igennel válaszolt. Azonban hozzátették azt is, hogy a gyógyszerek eladási ára nem követte le az inflációt, a hazai piacon kifejezetten nyomott áron értékesítik a termékeiket, a profitot az exportbevételek biztosítják a vállalatoknak. Ebben a kérdésben folyik az együttműködés a kormányzati szereplőkkel.