A gyógyulás jeleit mutatja a magyar külkereskedelem

Az export értéke 12,9 milliárd eurót (5194 milliárd forint) ért el idén októberben, míg az import 11,9 milliárd euró (4776 milliárd forint) volt, ami egymilliárd eurós többletet eredményezett Magyarország javára. Euróban kifejezve a kivitel értéke 0,5, a behozatalé 0,1 százalékkal mérséklődött éves szinten – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az export volumene 0,3 százalékkal csökkent, míg a behozatalé 1,4 százalékkal nőtt az az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala exportban négy, importban 2,7 százalékkal emelkedett éves összevetésben. 

Az aktívum egymilliárd eurót tett ki, az egyenleg 53 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. A feldolgozott termékek exportvolumene 4,1, importvolumene 0,5 százalékkal nőtt. A kivitel volumenének bővülése mögött a gyógyszer, gyógyszerészeti termék jelentős növekedése húzódott meg.

A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 1,2 százalékponttal ellensúlyozta a teljes forgalom volumencsökkenését, az importban 0,2 százalékponttal járult hozzá a teljes forgalom volumenének növekedéséhez.

A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 3,4 százalékkal csökkent, behozatala nem változott. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene a kivitelben közel ötödével, a behozatalban pedig nagyjából tizedével elmaradt az előző év azonos időszakitól. A közúti jármű árucsoport exportvolumene kismértékben csökkent, importvolumene hasonló mértékben nőtt a bázisidőszakihoz képest. 

A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék exportvolumene minimálisan mérséklődött, importvolumene viszont negyedével nagyobb lett. Az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport volumene a kivitelben kismértékben, a behozatalban mintegy ötödével elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport az exportoldalon 2 százalékponttal fokozta a teljes forgalom volumencsökkenését, míg az importoldali forgalom alakulását nem befolyásolta.  Az energiahordozók exportvolumene 2,7, importvolumene 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

Az exportoldali és az importoldali növekedés egyaránt a kőolaj és kőolajtermék árucsoportnál regisztrált jelentős bővüléssel magyarázható. Az energiahordozók volumenének alakulása a kivitelben 0,1 százalékponttal lassította a teljes export csökkenését, a behozatalban pedig 0,3 százalékponttal fokozta a teljes import növekedését.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 6,3, a behozatalé 8,3 százalékkal nagyobb lett. Az export növekedését nagyrészt az egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény, az importét pedig a gabona és gabonakészítmény forgalomváltozása befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes exportforgalom csökkenését 0,5 százalékponttal visszafogta, az import volumennövekedését ugyanennyivel fokozta.

Főleg az uniós országokkal kereskedik Magyarország

Az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel volumene 3,1 százalékkal csökkent, az onnan érkező behozatalé 3,6 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi mérleg 441 millió euróval romlott, 1304 millió eurós többlet keletkezett. Az export 76, az import 71 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 9,3 százalékkal nőtt, a behozatalé 3,6 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 388 millió euróval javult, 265 millió eurós passzívumot mutatott.

2024. január–októberben a kivitel értéke 121 milliárd euró (48 ezer milliárd forint), a behozatalé 111 milliárd euró (44 ezer milliárd forint) volt. Az export volumene 1,8, az importé 3,6 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

 A termék-külkereskedelmi mérleg 2,5 milliárd euróval javult, a többlet 10,4 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,5%-kal nőtt, a behozatalban 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz mérten. A cserearány 0,7 százalékkal javult.