BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Állampapír lesz bőven a pulton jövőre is

Európában sehol sem olyan magas az államadósság finanszírozásában a lakosság részvétele, mint Magyarországon. Az állampapír népszerű befektetési forma, és jövőre is jut bőven belőle a piacra, bár az államadósság folyamatosan csökken a GDP arányában.

Az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad Magyarországon, és az állampapírok kamatainak közel fele továbbra is a magyar háztartásokhoz kerül. Az államadósság rátája idén is annak ellenére csökken, hogy a gazdasági környezet kedvezőtlen, Németország és más európai partnerek recesszióba kerültek – mondta Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár a 2025-ös állami finanszírozási tervet ismertető sajtótájékoztatón.

 

A 4123 milliárd forintos 2025-ös finanszírozási igény gerincét az intézményi piac adja, amelynek vásárlásait megtámogatja, hogy a bankok extraprofitadójukat csökkenthetik az állampapír-vásárlással. De a lakosságra is erősen számítanak – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgatója.

Zöldkötvény, pandakötvény, állampapírcsere-lehetőség a lakossági befektetőknek

A finanszírozási igényt a következő forrásokból kívánják kielégíteni:

  • 925 milliárd forint értékű nettó devizakibocsátás az államháztartási hiány fedezésére (1742 milliárd a bruttó). Ez továbbra is 30 százalék alatti devizaarányt biztosít az államadósságban. A devizakötvény-kibocsátásokra az első fél évben terveznek sort keríteni, a tervezett maximum 2,5 milliárd euró kibocsátásból egymilliárd zöldkötvény lenne (plusz 200 milliárd forint értékben forintban is bocsátanának ki zöldpapírt), és készül egy pandakötvény is a későbbiekben a kínai piacra. A cél továbbra is 30 százalék alatt tartani a deviza arányát az államadósságban. Az elmúlt évekhez hasonlóan devizaprojekt-hitelfelvétel, illetve körülményektől függően az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás (pl. ECP kibocsátás) 2025-ben is elképzelhető az ÁKK közleménye szerint.
  • 1236 milliárd forint nettó lakossági állampapír -kibocsátás (a GDP másfél százaléka). Ez a nettó összeg, ennél sokkal többet adnak el, hiszen a lejáró papírokat is ki kell fizetni: bruttó 3612 milliárd forintnyi papírt. Tovább növelni tervezik az online számlanyitások és értékesítési csatornák részarányát, kiemelten a banki forgalmazóknál. A jövő év újdonsága lesz, hogy a lakossági befektetőknek biztosítani fogják a könnyű hozzájutást az állampapírcseréhez a Webkincstár és a Mobilkincstár felületein.
  • 1850 milliárd forint nettó intézményi aukciós forintkötvény-kibocsátás, átlagosan 7,5 éves futamidővel, a kibocsátott sorozatok számának további csökkentésével. „A 3992 milliárd forintos – csereaukciókat nem tartalmazó – aukciós intézményi forintkötvény kibocsátási terv jelentősen magasabb a 2024-ben a tervek szerint megvalósuló 2880 milliárd forintnál, vagyis a finanszírozás jövőre nagyobb mértékben támaszkodik a forint intézményi piacra” – fogalmaz az ÁKK közleménye.
Fotó: Államadósságkezelő Központ (ÁKK)

 

A cél még több lakossági befektetőt bevonni az állampapír-vásárlásba

A lakossági állampapírok kint lévő állományára hatalmas összeget, a GDP 2 százalékát fizeti ki az ÁKK, és másfél százaléknyi jön be várhatóan finanszírozásként jövőre a lakosságtól. 

A cél a csökkenő kamatkörnyezetben is megtartani, sőt akár növelni a lakossági befektetői kört. Idén eddig 37 ezerrel nőtt a kincstári ügyfelek száma, és ez a szám az év végéig még tovább növekedhet.

Miközben a kamatok csökkennek, az ÁKK olyan feltételekkel kívánja kínálni a lakosságnak az állampapírokat, hogy elég vonzóak maradjanak ahhoz, hogy a 20-25 százalékos (jelenleg a lakosság likvid vagyonában 23 százalék körüli) piaci részesedés a háztartások befektetéseiben fennmaradjon.

Kurali Zoltán elmondta, ez még nem kiszorító jellegű más befektetési formákkal szemben,

nem akarjuk megenni mások ebédjét,

de ezt az arányt egészségesnek és szükségesnek érzik. 

Mivel az állampapírok kibocsátás utáni, másodpiaci forgalma évek óta csökken, a sorozatok számának csökkentésén, az aukciós és repószabályok finomhangolásán kívül az ÁKK szeretné ösztönözni, hogy minél több ETF termékbe kerüljenek állampapírok, amelyek kereskedelmét tőzsdére vezetésük után támogatnák.  

 

Ma felülvizsgálja a magyar adósságbesorolást a Fitch

A kérdésre, milyen döntésre számítanak a Fitch hitelminősítőtől, amely ma vizsgálja felül osztályzatát a magyar államadósságra, Banai így válaszolt: bízik benne, hogy a Fitchnél is megmarad a befektetési kategória, értékelik, hogy a magyar adósságcsökkentési és a finanszírozási célok elérhetők, és ezt fogja Fitch is elismerni a többi hitelminősítőhöz hasonlóan.  

A forint csütörtökön még jó erőben készült az újabb hitelminősítői döntésre, majd pénteken délelőtt volt egy eladási hullám, ami a szerdai 415 körüli szintre lökte vissza az euróval szembeni árfolyamot. Egye hete a Moody’s rontott a magyar kilátáson, de továbbra is befektetésre ajánlja a magyar gazdaságot.

A forint árfolyamáról Kurali Zoltán azt mondta el a sajtótájékoztatón: a feltörekvő devizákkal együtt gyengült az idén, miközben a magyar kockázati felár mérsékelten emelkedett, 10-20 bázisponttal.

Az infláció idén jelentősen lejjebb száll, jövőre pedig az idei 3,7 százalékról 3,2-re csökkenhet – mondta Banai. Emiatt a kamatok is lejjebb mentek, és kamatban 1 százalékponttal kisebb kiadással számolnak jövőre.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.