késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hiába gyorsul az infláció, a legkevésbé sem ez igazgatja most az MNB-t
Véget érhetett az elmúlt hónapok meglepetéssorozata a hazai áremelkedések terén: a Világgazdaság elemző konszenzusa szerint novemberben az infláció éves alapon 3,8 százalékkal, havi bázison pedig 0,6 százalékkal emelkedhetett. Októberben minden előzetes jóslatnál kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok, noha az elemzők 3,5 százalékkos fogyasztói árnövekedést prognosztizáltak, végül a drágulás éves alapon 3,2 százalékos volt.
A múlt havi meglepetést főként a szolgáltatások árának jelentős, átlagosan 0,9 százalékos visszaesése magyarázta, ami azért is volt szembetűnő, mert ilyen mértékű havi csökkenésre évtizedek óta nem volt példa a szolgáltatásoknál. A szokatlan jelenség mögött vélhetően egy egyszeri hatás húzódott meg: a telekommunikációs cégek szeptember folyamán az árvízhelyzetben több kedvezményt adtak az ügyfeleiknek. Hogy valóban ez magyarázza-e a kedvező októberi adatokat, az kedden kiderül, akkor közli ugyanis Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb adatokat. Elemzőket kérdeztünk a várható fejleményekről.
Ismét drágulhatnak a szolgálgatások
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy historikusan nézve az élelmiszerárak és a ruházkodási cikkek esetében jellemzők a november átárazások, ez volt egyébként az a két termékcsoport, amelyben októberben is a szokásosnál némiképp erősebb átárazás volt megfigyelhető.
Rámutatott: a szolgáltatásokon belül a telefon-, internetszolgáltatás árában mért októberi havi csökkenés hatása is kieshetett, ami szintén felfelé hajthatta a havi inflációt, a mértéke 0,6 százalék lehetett. Ezzel pedig az éves ráta 3,8 százalékra gyorsulhatott, vagyis változatlanul a jegybanki toleranciasávon belül maradt a pénzromlás üteme. Decemberben is gyorsulást láthatunk majd az adatokban, előrejelzése szerint 4,4 százalékos lehet a pénzromlás éves alapon, miután a tavaly év végi 0,3 százalékos havi árcsökkenés hatása várhatóan kiesik.
Ezzel tetőzhet is az infláció, jövő év elejétől ismét lassulást mutathat a pénzromlás üteme.
Azonban így is kérdéses, hogy a jelenlegi turbulens árfolyammozgást milyen mértékben építik majd be a vállalatok az év eleji átárazásaik során, ami kihatással van az egész éves inflációs folyamatokra. „Arra számítunk, hogy jövőre tovább lassulhat az áremelkedési ütem, 3,4 százalékra, miközben a jegybanki célhoz 2025 nyarára térhet vissza a pénzromlás” – véli Molnár Dániel.
Egyre kisebb jelentősége van az inflációnak?
Van egy másik fejlemény, amely szintén meghatározhatja az inflációs folyamatokat, és nemcsak a bázishatások vagy a szolgáltatások árában bekövetkezett áresés következtében.
A globális nyersanyagár-alakulás és a forint jelentős gyengülése miatt az élelmiszerek, az üzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek inflációnak gyorsulását láthatjuk a novemberi statisztikákban. Ugyanakkor bármennyire izgalmasnak tűnnek is az inflációs fejlemények, mára elértük azt a pontot, amikor a bejövő inflációs adatok a nemzetközi és hazai befektetők számára lényegében irrelevánsak
– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint az elmúlt két hónap viszonylag csendesen csordogáló inflációs folyamatát követően novemberben ismét magasabb havi átárazást láthatunk majd, annak ellenére, hogy a negyedik negyedév folyamán jellemzően novemberben szokott lenni a legalacsonyabb egyhavi átárazás. Mindenesetre a havi szinten 0,6 százalékos áremelkedés szerinte elsősorban a termékek oldaláról érkezik, hiszen a szolgáltatások drágulása mérsékelt maradhatott novemberben.
Ezzel szemben az élelmiszerek és az üzemanyagok havi inflációja együttesen a kétharmadát már kiteszi a novemberi árváltozásnak.
Virovácz az éves bázisú árindexek alakulása közül az élelmiszereket emelte ki. Ott ugyanis folytatódhatott az árindex gyorsuló emelkedése, és novemberben az ING Bank számításai szerint már akár az 5 százalékot is megközelítheti a ráta. „Meglehetősen gyorsan fordult a kép, sokáig ez a tétel még bőven átlag alatti áremelkedést mutatott. Mostanra pont az egyik legfőbb felhajtó tényező az infláció mögött” – véli az elemző, aki szerint a másik ilyen felhajtó erő még mindig a szolgáltatások. És ugyan a havi átárazás vélhetően nem volt erős, az éves bázisú index továbbra is 7 százalék feletti drágulást jelezhet. Az üzemanyagok áremelkedése is olyan mértékű lehetett novemberben, hogy az már az éves bázisú inflációs rátát átfordíthatta pozitívba – vélekedett.
Kérdés, hogy megjelenik-e már az inflációban a forint hetek óta tartó vesszőfutása
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a novemberi infláció kapcsán alapvetően két dologra hívta fel a figyelmet. Az egyik az októberi inflációban tapasztalt szolgáltatás-árcsökkenés sorsa: míg ez az előző hónapban 0,2 százalékponttal visszahúzta az inflációt, addig most már nem kizárt, hogy ugyanez a hatás ugyanennyivel felfelé húzza majd a pénzromlást.
A másik kérdés, hogy a forint elmúlt időszakban tapasztalt jelentős gyengülése milyen mértékben jelenik meg a novemberi inflációban. Szeptember eleje óta a forint az euróhoz képest 3,8, a dollárral szemben pedig 5,5 százalékkal gyengült, miközben az infláció adatfelvételi időszakának a végére ez már 4,3, illetve 9,4 százalékot tett ki.
Csak az euróval szembeni gyengülést figyelembe véve ez már önmagában 1,3 százalékponttal felfelé húzza az inflációt, ami persze nem egyszerre jelenik meg az adatokban, hanem több hónapra elnyújtva.
Szerinte e két tényezőn kívül az idei gyenge mezőgazdasági termés, illetve a bázishatás húzhatta még feljebb az inflációt. Visszafelé húzhatta a pénzromlást ugyanakkor az alacsony importált infláció. Mindezeket figyelembe véve Regős Gábor a 2024-es évre 3,7-3,8 százalékos, jövőre pedig 4,0 százalék körüli inflációt valószínűsít. Az utóbbit lefelé húzza a béremelések korábban vártnál kisebb üteme, míg a forintárfolyam hatása felfelé húzza majd a pénzromlás ütemét. A mostani, 415 körüli árfolyam tartóssá válása esetében ez a 4 százalékos várakozáshoz képest is jelentős felfelé mutató kockázat.
Egyelőre kivárhat a jegybank, leghamarabb tavasszal lazíthat
Virovácz szerint az inflációs ráták novemberi gyorsulása alapvetően összhangban lesz az MNB szeptemberben közzétett inflációs prognózisával. Ezért önmagában a beérkező adat nem indokol érdemi reakciót a monetáris politika döntéshozóitól.
Mindezek fényében a befektetői közösség egyöntetűen a forint árfolyamának ingadozását követi majd nyomon annak érdekében, hogy megpróbálja kitalálni, milyen lépésekre lehet számítani a jegybanktól a közeljövőben. Az inflációs folyamatok és a forint sérülékenységének fényében a közeljövőben nem számítunk az alapkamat csökkentésére, de emelésére sem.
– mondta az elemző, hozzátéve, hogy mivel a régiós jegybankok többségében inkább a második negyedévre teszik a kamatcsökkentések megindulását, sőt az EKB esetében is ekkor gyorsulhat fel a lazítás tempója, a legvalószínűbb forgatókönyvnek jelenleg az tűnik, hogy az MNB is csak a második negyedévben indíthatja újra a lazítási ciklust.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.