BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Századvég: évről évre bővül majd a magyar gazdaság

Az év végére a munkanélküliség eléri majd a 4,6 százalékot, a belső kereslet növekedése támogathatja a gazdasági bővülést.

Idén 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve – olvasható a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslésében. 

Analysis,Finance,Grow,Graph,And,Market,Investment.,Financial,Business,Plan,earnings,sale, GDP
tőzsde
 A belső kereslet növekedése támogathatja a gazdasági bővülést / Fotó: Shutterstock

A közlemény szerint az elsősorban a geopolitikai helyzetből fakadó árfolyamkockázat továbbra is hordoz bizonytalanságot az importált infláció tekintetében. A növekedés motorját a következő évben a fogyasztás adhatja, amely a várakozásaik szerint jövőre 3,3 százalékkal növekedhet, a gazdasági akciótervnek és a lakossági állampapírok után járó kamatok kifizetésének köszönhetően. A beruházások terén enyhe növekedésre számítanak, míg az export 5,6 százalékkal bővülhet 2025-ben.

Idén az infláció 3,7, jövőre 3,6, 2026-ban pedig várhatóan 2,9 százalékon alakulhat. A nemzetközi dezinflációs folyamatok a következő két évben is folytatódhatnak, aminek pozitív hatása lehet a magyar árszínvonal alakulására. 

Emellett azonban a következő években is fontos kérdés lesz a forint árfolyamának alakulása: gyengébb árfolyam mellett az árszínvonal növekedési üteme továbbra is 3,0 százalék felett maradhat. A forintárfolyam a jegybank mozgásterét is meghatározza: a következő néhány negyedévben vélhetően alig lesz tér további kamatcsökkentésre, azonban hosszabb távon továbbra is kedvezőbb kamatkörnyezetre számítanak.

2024-ben a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene 0,7 százalékkal emelkedhet, a következő két évben rendre 2,6 és 3,1 százalékos bővülésre számítanak. Az évközi kedvező fogyasztási adatok tükrében az idei évre 4,0 százalékos fogyasztásbővülést várnak. Ezt követően 2025-ben 3,3, 2026-ban 2,9 százalékkal növekedhet a fogyasztás. 

Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése, növelheti a fogyasztási kedvet, és enyhítheti a lakosság óvatossági motívumát. A 21 pontos akcióterv két szempontból is támogathatja a lakossági költések növelését: egyrészről a bérmegállapodásokon keresztül a keresetek növelését célozza, másrészről a lakhatási feltételek fejlesztésével a lakossági beruházásokat – újlakás-, házvásárlásokat – erősíti.

A beruházások 2024 folyamán várhatóan 9,1 százalékkal csökkennek. A következő évek folyamán a gazdaságpolitika egyik kulcsterületét, a kkv-szektor finanszírozási lehetőségeinek javítása és a beruházásainak támogatása jelenti. 

Azonban ezzel és az alacsony kamatkörnyezettel együtt is a beruházási aktivitás lassú élénkülésére számítanak, 2025-ben 0,8 százalékkal növekedhetnek a beruházások. 2026-ban viszont már 4,1 százalékos bővülés várható.

Az export 2024-ben 1,3 százalékkal zsugorodhat, melyet 2025-ben 5,6, 2026-ban 4,6 százalékos bővülés követhet. A magyar exportteljesítmény szempontjából a legmeghatározóbb tényező a külpiaci kereslet, főleg a német autóipari kapacitások alakulása, amellyel kapcsolatban még mindig negatívak a várakozások. Ha a német ipari teljesítmény újra erősödni kezd, és érdemben bővülni tud, az tovább emelheti a magyar exporttermékek iránti keresletet.

Az import tekintetében 2024-ben 2,4 százalékos zsugorodást várnak. Ezzel szemben a következő két évben rendre 5,9, illetve 4,2 százalékkal növekedhet az import. Összességében 2024-ben és 2025-ben is negatív nettó exportra számítanak, várakozásaik szerint a külkereskedelmi tevékenység csak 2026-tól járulhat hozzá pozitívan a GDP bővüléséhez.

2024 harmadik negyedévében a foglalkoztatás csökkenésével párhuzamosan az aktivitás is csökkent, miközben a munkanélküliek száma emelkedett. 

A tavalyi évben a munkaerőpiacra újonnan belépők közül sokaknak sikerült az elmúlt negyedévben elhelyezkedni. Az aktivitás csökkenése mögött állhat az, hogy a tavalyi évben újonnan belépők csak ideiglenesen váltak újra aktívvá, és az árszínvonal stabilizálódása után távoztak a munkaerőpiacról (tanulók, nyugdíjasok). 

Az új munkaerőpiaci egyensúly megtalálása egyrészt időigényes, másrészt több makrogazdasági folyamat – a globálisan jelentkező autóipari nehézségek, az építőipar lassulása – egyszerre sújtja a munkaerőpiacot, amely a munkáltatókat kivárásra sarkallja. A gazdasági kilátások javulásával a munkanélküliek száma is visszatér majd a korábbi pályájára. Az előrejelzés szerint a foglalkoztatás emelkedése az előrejelzési horizonton tovább folytatódik, míg a munkanélküliség a jövő évtől lassan csökkenni kezd. Becslésük szerint 2024 végére a munkanélküliség eléri majd a 4,6 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra.

A 2024-re vonatkozó költségvetési előrejelzés szerint, a 4,5 százalékos GDP-arányos ESA-hiánycél teljesülni fog: már látható, hogy az utolsó hónapra a költségvetésnek kellő nagyságú mozgástere maradt a hiánycél elérésére. A prognosztizált 73,2 százalékos év végi államadósságszint elérése mögött az a feltételezés áll, hogy a kormányzat megfelelő mértékű intézkedést tesz a csökkenő adósságpálya biztosítása érdekében.

A 2025-ös költségvetési törvényben előre jelzett 3,7 százalékos hiánycélt szigorú költségvetési gazdálkodás mellett, jelenleg tarthatónak ítélik, a legnagyobb negatív kockázatok a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak tervezett szinten tartásához kapcsolódnak. Az államadósság a GDP 72,9 százalékára mérséklődhet. Ez mindössze 0,3 százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósságszintnél. 

Az elemzők egyetértenek, jövőre érezhető GDP-növekedés lesz Magyarországon

Korábban a Világgazdaság megírta, hogy érdemben nem változtatott a Központi Statisztikai Hivatal a harmadik negyedéves GDP-adaton. A magyar gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A kilátások azonban ennél sokkal jobbak. Az elmúlt kilenc negyedévből hat negyedévben csökkent a reál-GDP Magyarországon. 

Ez egyben azt is jelenti, hogy három éven belül kétszer is technikai recesszió alakult ki. 

Az idei év egészében a gazdaság teljesítménye 0,5 százalék körüli mértékben bővülhet, míg jövőre a növekedés 2,5 százalék körül alakulhat, más vélemény az idei évben 0,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg jövőre 2,5-3 százalék körüli gazdaságbővülést prognosztizálnak.
 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.