Cáfolja a minisztérium az orvosi kamara állításait
Ismételten súlyos, valótlan és az egészségügybe vetett közbizalmat megingató állításokat tett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügy működésével kapcsolatban, amelyet gondolkodás nélkül vesznek át a Demokratikus Koalíció és a Tisza Párt politikusai, valamint a „független-objektív” sajtó képviselői – közölte vasárnap a Belügyminisztérium (BM).
A tárca szerint ez nem hagy kétséget afelől, hogy a Magyar Orvosi Kamara mely politikai szereplőkkel kíván közösséget vállalni a jövőben. A BM valótlanságnak nevezte a MOK azon állítását, hogy az orvosok a kórházi adósságok miatt nem tudják ellátni a betegeket.
Ezzel szemben a valóság az, hogy ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul
– hangsúlyozták. A minisztérium határozottan felszólította a kamarát és az említett pártok politikusait, hogy fejezzék be a társadalom félrevezetését, az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók lejáratását, akik nap mint nap a betegek ellátásáért, gyógyításáért dolgoznak.
A MOK állításával szemben nincs finanszírozási akadálya a műtétek elvégzésének, a várólista-csökkentési program keretében évről évre biztosított többletforrások kihasználatlansága is éppen ezt bizonyítja – jelentették ki. A közlemény szerint
a kormány soha nem látott mértékben vont és von be forrásokat az egészségügybe: idén 3717 milliárd forint jut egészségügyi célokra, amely 2519 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány által utoljára benyújtott költségvetésben.
A BM elvárja az egészségügyi intézmények vezetői részéről a költségvetési fegyelem betartását, mindemellett minden évben megtörténik a kórházi adósság rendezése is, tavaly pedig három alkalommal közel 144 milliárd forinttal támogatta adósságrendezésüket a kormány. A BM álláspontja szerint a finanszírozási példák bemutatásakor a MOK – jobb esetben tudatlanságból, rosszabb esetben szándékosan – szintén félrevezeti a lakosságot, amikor az ellátások valós finanszírozási értékénél nem veszi figyelembe az egészségügyi szolgáltatók részére bérkiegészítésként biztosított finanszírozást, ami már a személyi jellegű finanszírozások több mint felét teszik ki. Ezen felül a MOK az egészségügyi intézmények üzemeltetési költségeinek finanszírozását is figyelmen kívül hagyja, amely a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság költségvetésében biztosított. Emellett a kórházak dologi kiadásainak rendezése érdekében a szaktárca megkezdte a ráfordítási adatgyűjtést annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátásokat reálértéken finanszírozzák.
Az idei évi költségvetésben biztosított 150 milliárd forint többletfinanszírozás is többek között ezt a célt szolgálja
– tették hozzá.
A minisztérium szerint a MOK akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az ágazat vezetése nem beszél nyíltan az egészségügy problémáiról – hangsúlyozták. Kiemelték: a valóság ezzel szemben az, hogy az egészségügyi ágazat vezetése minden szakmai fórumon és egyeztetésen jelen van és nyílt, őszinte tájékoztatást ad az egészségügy helyzetéről, hiszen mindig, minden esetben a probléma feltárására és annak megoldására törekszik. Ismertették: annak érdekében, hogy ma Magyarországon minden beteg a lehető legmagasabb színvonalú ellátásban részesüljön, a BM az elmúlt években egy komplex és több lépcsős vezető-kiválasztási rendszert vezetett be az egészségügy területén, amelynek célja, hogy a kórházak élére olyan vezetők kerüljenek, akik megfelelő menedzser képességgel tudják vezetni a rájuk bízott intézményt.
Legutóbb éppen a napokban öt főigazgató kinevezéséről döntött Pintér Sándor belügyminiszter az új vezető-kiválasztási rendszer alapján
– mutattak rá.
