Kihívásokkal teli időszak után vagyunk, és a magyar kormány ezekre meg is adta a megfelelő válaszokat, és meghozta a döntést, hogy biztosítja a megfelelő forrásokat a magyar gazdatársadalom számára – mondta tájékoztatóján Nagy István agrárminiszter. Ennek sok egyéb vonzata is van, így lényeges az is, hogy hogyan tudják megkönnyíteni a gazdák pénzhez való jutását, hogyan tudják a gazdálkodók előteremteni a banki önrészt, hogy a legolcsóbban jussanak forráshoz. Ebben tud segíteni az, hogy az Agrárminisztérium nemcsak a beruházás eszközeinek beszerzését segítő vissza nem térítendő támogatást nyújt, hanem a hitelfelvétel költségeinek egy részét is átvállalja, szintén vissza nem térítendő támogatás formájában – jelentette be. A tárca segíti a vállalkozások hatékonyabb működését azáltal, hogy több éven át, a projektek elszámolható költségének legfeljebb 10, illetve 5 százalékáig megtéríti a kamatköltségeket, valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) éves kezességi díjait.
Nagy István szerint az új támogatási ciklusban
elősegítése mindennél fontosabb.
A versenyképességünk megerősítéséhez nélkülözhetetlen alkalmazkodásban nem vagyunk eszköztelenek, hiszen nagy segítséget adnak ebben az új technológiák, amelyek révén nem csak biztonságosabb lehet a termelés, de csökken a munkaerőigény, és a környezeti szempontoknak is jobban megfelelhet a gazdálkodás.
Ezeknek a fejlesztéseknek persze jelentős a forrásigénye, de a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervén belül agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra mintegy 2900 milliárd forint áll rendelkezésre – amekkora korábban még soha. A miniszter szerint az új támogatási rendszer jól működik, hiszen 2024-ben már harminc pályázatot hirdettek meg a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességét, illetve termelékenységét segítő felhívásokból. Ezekkel fejleszthetők a feldolgozóüzemek, az öntözés vagy az állattartó telepek. Elindultak a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdálkodást támogató felhívások is.
Nagy István elmondta, hogy a termelők értik a tárca szándékait, hiszen az elmúlt időszakban kiírt, az élelmiszer- és takarmányfeldolgozást, az állattartást, valamint a kertészetet érintő hét pályázatra a keretösszeget négy-ötszörösen meghaladó, 1777 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett.
Ez mindennél ékesebb bizonyítéka annak, hogy a gazdálkodók komoly perspektívát látnak a mezőgazdaságban, akarnak és készek is beruházni
– hangsúlyozta.
Idén is folytatódik a magyar mezőgazdaság megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásának segítése, valamint a minél nagyobb hozzáadott értéket teremtő fejlesztések támogatása. Ennek érdekében folyamatosan születnek majd a döntések a pályázatokról. A legkisebb gazdálkodók számára már tavasszal kiírják a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatását, és lehetőségük lesz az állattartáshoz, a kertészethez vagy az általuk megtermelt termékek feldolgozásához kapcsolódó kisebb beruházásokra. A miniszter elmondta azt is, hogy meghirdetik a fiatal mezőgazdasági termelők indulását és beruházásainak segítését célzó új, 79 milliárd forintos keretösszegű támogatást.
Ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlődjön, szükség van arra, hogy a támogatási rendszer és a bankrendszer megfelelő módon együttműködjön, és együtt álljon a gazdatársadalom mögött
– mondta a tájékoztatón Herczegh András, AVHGA ügyvezető igazgatója. Az uniós költségvetési ciklusok – annak ellenére, hogy ilyen változékony időket élünk – hétéves időtartamra szólnak. A magyar kormány döntése alapjáén a jelenlegi ciklusban 2900 milliárd forint szolgál beruházási célokat, és ennek az összegnek a 80 százalékát a hazai költségvetés biztosítja – emlékeztetett.
Forrásból tehát nincs hiány, de a bankok nem hétéves ciklusok alapján működnek, és például olyan események, mint az orosz–ukrán háború, vagy az aszály akár évente is felülírhatja az előzetes terveket, és megváltoztathatja a mezőgazdasági ágazatok közötti preferenciákat. A banki szempontok pedig fontosak, mivel a projektek költségeinek 40-50 százalékát külső forrásból kell fedezni – magyarázta. Az alapítvány a tárcával és a bankokkal sokat dolgozott azon, hogy legyen olyan eszköz, ami segít a hitelfelvételben. A kamatok az elmúlt években magasra szöktek, és a piaci környezet sem volt kedvező, de állami beavatkozásokkal – például az Agrár Széchenyi Kártya programmal és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitellel – elérték, hogy elérhető külső forrásokhoz jusson az ágazat.
Az AVHGA pedig három évvel ezelőtt 500 milliárd forint hitel mögött állt a garanciájával, azóta pedig ez az állomány felment 625 milliárd forintra.
Ami azt jelenti, hogy évente körülbelül 250-300 milliárd forintnyi új hitelhez vállalnak kezességet, és ennél kevesebb a hiteltörlesztés. Ez nyugalmat jelent a bankoknak és a hitelt felvevő vállalkozóknak egyaránt – tette hozzá.
Herczegh András szerint a jelenlegi időszakban – amikor folyik a küzdelem az unióval a támogatások megőrzéséért – akkor a saját intézményrendszerünket folyamatosan fejlesszük a gazdákkal, a bankrendszerrel és az ebben érdekelt érdekképviselettel együttműködve, hogy a források akár a fejlesztésekhez, akár a napi működéshez a gazdák rendelkezésére álljanak.
Nagy István: a természeti csapások után is bizakodóak a gazdák és beruháznának
A gazdák bíznak a jövőben, amit az is jelez, hogy hatalmas a túligénylés a beruházási pályázatoknál – mondta a Világgazdaságnak adott évértékelő interjújában az agrárminiszter. Nagy István szerint az igények minél nagyobb mértékű kielégítésére a teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrást most kell felhasználni, közben pedig a kukorica minőség-ellenőrzési eljárásának felülvizsgálatát is elvégzik, hogy a magára találó gabonapiacon a jövőre nézve elejét vegyék az ideihez hasonló árletörési próbálkozásoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.