Tavaly októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete Magyarországon 637 200 forint volt, ami 13 százalékkal haladta meg a 2023. októberi szintet. Ez a bérdinamika biztosan mérséklődni fog az előttünk álló hónapokban. Mint minden évben, a minimálbér-megállapodás determinálja a hazai fizetések növekedési ütemét, ez idén sem lesz másképp. A tavaly novemberben megkötött, 2025-ös minimálbér-megállapodás értelmében január elsejével a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, 348 800 forintra emelkedett. Ezek a számok pedig egyaránt azt vetítik előre, hogy 2022 után visszatérhet a 10 százalék alatti tartományba a hazai bérnövekedések üteme.
A folyamatban lévő bértárgyalások és eddigi visszajelzések alapján a munkavállalók idén átlagosan 8-9 százalékos emelésekben bízhatnak. Persze ez nem zárja ki, hogy bizonyos kereseti sávokban még ennél is magasabb számokat lássunk, tavaly épp a legrosszabbul keresők körében zajlottak le a legnagyobb emelések.
Olyannyira, hogy bizonyos kereseti sávokban még a 15 százalékos minimálbér-emelésnél is nagyobb bérfejlesztések zajlottak, ami visszaköszönt a mediánkeresetek átlag fölötti növekedésében.
A jelenség mögött az elmúlt két év inflációs sokkja húzódott, a megemelkedett árakból fakadó reálbérveszteséget és az indokoltnál nagyobb költségemeléseket a vállalkozók ugyanis így próbálták kompenzálni. Tehát ha alacsonyabb is lesz a bérdinamika a következő hónapokban, egyúttal azt is jelzi, hogy az inflációs veszély is csillapodik, a munkavállalók számára pedig ma már lényegesebb, hogy megfizethető árakkal találkozzanak a boltokban.
Igaz, ehhez arra is szükség lenne, hogy a forintárfolyam gyengülése ne gyűrűzzön be az árakba, vagy hogy ne keletkezzenek olyan pénzpiaci turbulenciák, amelyek az elmúlt hónapokban nagyot rontottak a gazdasági közérzeten. A kormány mindenesetre optimista, a tavalyi 3,7 százalékos átlagos fogyasztóiár-növekedést követően jövőre már csak 3,2 százalékos átlagos inflációval számol.
Bár még nem ismerjük a tavalyi év utolsó két hónapjának adatait, amelyek rendre feljebb húzzák az éves átlagot az év végi jutalmaknak köszönhetően, de feltételezhető, hogy 2024-ben a bruttó átlagkereset 650 ezer forint körül alakulhatott.
Mindez azt jelenti, hogy 8 százalékos bérdinamika mellett 2025-ben nagyságrendileg 50 ezer forinttal, 700 ezer forintra nőhet a bruttó átlagkereset Magyarországon, ez nettóban 465 ezer forint.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy átlagról van szó, ugyanis óriási eltérések lehetnek például régiós lebontásban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már egy ideje közli a járási szintű adatokat, amelyek pontosabb képet adnak a hazai bérfolyamatokról.
Tavaly a január és szeptember közötti időszakban a budapesti 2. és 12. kerületben már egymillió forint fölött volt a bruttó átlagkereset, miközben a cigándi járásban ugyanez 387 ezer forint, és több kelet-magyarországi járásban 500 ezer forint alatt van. Azaz éves szinten akár több millió forinttal is többet kereshet az, aki valamelyik fővárosi elit kerületben vagy az agglomerációban lakik, mint aki a szegényebb régiókban. A vidéki járások ennek ellenére, ha lassan is, de közelednek a fővároshoz, a paksi és a győri járásban is meghaladják 700 ezer forintot a bruttó átlagkeresetek.
Nemcsak regionálisan, hanem nemzetgazdasági ágak és foglalkozástípusok szerint is jókora különbségek fedezhetők fel a magyar fizetésekben. Tavaly több egymást követő hónapban is átlépte az egymillió forintot a pénzügyi-biztosítási tevékenységet végzők és a kommunikációs ágazatban dolgozók keresete. Ugyanez elmondható a villamosenergia-iparról, amely régóta a legjobban fizetett szektorok egyike.
Ide zárkózhatnak fel lassanként a pedagógusok is: 2025-ben több mint 20 százalékkal nőnek a tanári bérek, az ígéretek szerint 843 ezer forintot keresnek majd átlagosan.
És ez messze nem a vége, 2026-ban további emelés jön, sőt, 2031. december 31-ig garantálja a kormány, hogy fenntartja a diplomás átlagbér 80 százalékának megfelelő bérszínvonalat a pedagógusok számára. Az elmúlt évek közszférában zajló béremelései jól láthatóan megtették a hatásukat. Noha rendre azért éri kritika a kormányt, mert nem tartja fontosnak az egészségügyi ágazatot, ezt merőben más megvilágításba helyezi a KSH vonatkozó adatsora. A 2023-as, foglalkozástípusokra bontott adatok szerint
Ezzel egyébként egy szakorvos már több fizetést kap, mint egy törvényhozó, államtitkár vagy bármilyen mérnök.
Ezzel ráadásul koránt sincs vége a közszférában zajló béremeléseknek. Orbán Viktor miniszterelnök a tavaly szeptemberi árvíz idején tett ígéretet rá, hogy a kormány rendezi a vízügyesek fizetéseit, ennek megfelelően idén 30 százalékkal emelkedik átlagosan a vízügyi ágazatban dolgozók keresete, majd 2026-ban 10-11 százalékkal, összegészében 2027-ig 60 százalékkal.
Szintén három lépésben rendezi a bírák és az igazságügyi alkalmazottak helyzetét a kabinet, erre 130 milliárdot szán. Ennek köszönhetően 2025-ben a bíró és az ügyészi illetményalap a jelenlegi 566 660 forintól 651 660 forintra emelkedik, ami 15 százalékos növekedés egy év alatt. Az pedig 2024 utolsó napjaiban derült ki, hogy a postások megélhetéséről sem feledkezett meg a kormány. Az ígéretek szerint idén több mint 30 százalékkal nőhet a Magyar Posta dolgozóinak bére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.