Egyre többet tudunk az internet veszélyeiről, a magyarok többsége mégis beleesik ebbe a hibába

A magyar internetezők 97 százaléka legalább egyféle online védelmet használ, a leggyakoribb módszerek közé tartoznak az erős jelszavak és az antivírusszoftverek. Azonban csak minden negyedik aktív internethasználó említi a munkahelyi képzést az online fenyegetésekkel kapcsolatos ismeretek forrásaként. Ez arra utal, hogy a cégek még mindig alábecsülik az oktatás szerepét a hatékony kiberbiztonsági stratégia részeként – derült ki a Sophos megbízásából készített regionális felmérésből.

Miközben a legtöbb magyar jelentős online biztonsági intézkedéseket alkalmaz, a kutatás aggasztó hiányosságokat tárt fel a napi kiberbiztonsági gyakorlatokban. Csupán a válaszadók 25 százaléka ellenőrzi az üzenetek vagy e-mailek küldőjének hitelességét, és mindössze 31 százalékuk tartja naprakészen magát a kiberfenyegetésekről szóló információkkal kapcsolatban. A lengyel, cseh és magyar internetezők körében végzett felmérés rávilágít arra is, hogy a felhasználók körében alacsony a jelszókezelők népszerűsége.

• A magyar internetezők körében a leggyakrabban használt online védelmi módszer az erős jelszavak használata, ami a válaszadók 77 százalékát érinti.
• Több mint a felük (58 százalék) használ antivírusszoftvert.
• Egyéb népszerű intézkedések közé tartozik a nyilvános wifihálózatokhoz való csatlakozás elkerülése (32 százalék).

A csehekkel és a lengyelekkel összehasonlítva a magyarok kevésbé valószínű, hogy többtényezős hitelesítést alkalmaznak, mindössze 42 százalékuk használja ezt a módszert.

Nem szabad elhanyagolni a kiberbiztonságot

Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója szerint az erős jelszavak széles körű használata pozitív jel, de tekintettel a jelszóerősség szubjektív természetére, érdemes emlékeztetni a felhasználókat arra, hogy a biztonságos jelszavaknak legalább 12 karakterből kell állniuk, beleértve a nagy- és kisbetűket, számokat és speciális szimbólumokat.

Hozzátette, hogy a magyar válaszadók kevesebb mint fele használ többlépcsős hitelesítést, pedig ez a módszer jelentősen növeli az online biztonságot, és megnehezíti a kiberbűnözők számára a felhasználói erőforrások elérését.

A magyar internetezők leginkább a hagyományos médiából, például rádióból, televízióból és híroldalakból szereznek tudomást az online fenyegetésekről (57 százalék). Több mint felük (54 százalék) figyel az intézmények, például bankok által közzétett figyelmeztetésekre, míg 47 százalékuk a közösségi médiában keres információkat. A család és a barátok is jelentős szerepet játszanak, a válaszadók 42 százaléka említi őket forrásként. Lengyelországban ezek a források még népszerűbbek, mindegyik körülbelül 70 százalékos válaszaránnyal. Eközben a csehek leggyakrabban a bankok és egyéb intézmények figyelmeztetéseire támaszkodnak, amit a válaszadók 58 százaléka jelzett.

Olyan eszközökre is figyelni kell, amire nem is gondolnánk

A magyar internetezők a legjobban a személyi számítógépeket (79 százalék) és az okostelefonokat (72 százalék) védik, de kisebb figyelmet fordítanak a táblagépekre (23 százalék) és más internetkapcsolattal rendelkező eszközökre, mint például az okostévékre és játékkonzolokra. Ezzel szemben a lengyelek és a csehek az okostelefonok, a személyi számítógépek és a táblagépek védelmét helyezik előtérbe, ebben a sorrendben.

„Figyelmet érdemel a háztartásokban található egyre több internetkapcsolattal rendelkező eszköz. A televíziók, set-top boxok vagy okos otthoni vezérlőpanelek – ha nem biztosítják őket – a kiberbűnözők számára kapuként szolgálhatnak. Az összes okos otthoni eszköz és azok dedikált alkalmazásainak rendszeres frissítése kulcsfontosságú. Ez minimalizálja a kockázatokat azáltal, hogy a gyártók által azonosított sebezhetőségeket kezeli” – emelte ki Chester Wisniewski.

A felmérés arra is rávilágít, hogy bár a magyarok tisztában vannak az online fenyegetésekkel, van még hová fejlődni olyan területeken, mint a többtényezős hitelesítés gyakoribb használata, a kiberbiztonsági frissítések rendszeres nyomon követése és a munkahelyi oktatás. Az is elengedhetetlen, hogy kövessük az alapvető online biztonsági szabályokat, például a szoftverek és alkalmazások rendszeres frissítését.