Magyar ipar: már látszik, hogy mi okozza a legnagyobb bajt
Az ipari termelés visszaesése 4,2 százalékot tett ki novemberben, ám a munkanaphatástól megtisztított mérséklődés csak 2,9 százalék volt éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése szerint is. A kedden közzétett adatok már a visszaesés részleteiről is tájékoztatást nyújtanak. A termelés visszaesése szezonálisan és munkanappal tisztítva 1,6 százalékos volt októberhez képest.
Az ipari export éves csökkenése 2,5 százalékos volt, amit a feldolgozóipari export 31 százalékát adó járműgyártás kivitelének 17,3 százalékos visszaesése hajtott, de a 13 százalékot képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is mérséklődött 1,3 százalékkal.
A belföldi értékesítés területén az ipari eladások 1,7, a feldolgozóipari forgalom 6,8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az ipar 95 százalékát adó feldolgozóipar termelése 5,1 százalékot esett, míg a csekély súlyú bányászat kibocsátása 52, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,1 százalékkal nőtt.
A járműgyártás gyengélkedése húzta vissza az ipart
A feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 13,5 százalékkal – az alágak közül a legnagyobb mértékben – csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest, mivel a közúti gépjármű gyártása 26, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,5 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar 11 százalékát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,6 százalékkal mérséklődött. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 18,6 százalékkal csökkent, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 22 százalékkal bővült.
Elmaradt az egy évvel korábbitól 8,4 százalékkal a 9,9 százalékos súlyú villamosberendezés-gyártás is, miközben
a két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 21 százalékkal visszaesett,
míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 1,9 százalékkal nőtt.
Az élelmiszeripar sem hasított novemberben
Mivel mind a hazai, mind a külföldi eladások csökkentek, a feldolgozóipar 13 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. Ugyanakkor
a terület legnagyobb részét (23 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,3 százalékkal nőtt.
További hat alágazatban bővült még a termelés, 1,1 és 24 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a takarmány gyártásában. A többi négy alágazatban 6,1 és 15,5 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.
Visszaesett két közepes súlyú alág, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása is, az előbbi 0,2, az utóbbi 9,0 százalékkal.
Nagyot nőtt ugyanakkor a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása, a bővülés éves mértéke 25 százalék volt, elsősorban a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően, miközben a hazai eladások csökkentek. Az 5,3 százalékos feldolgozóipari részesedéssel bíró vegyianyag-, -termék-gyártás ismét emelkedett, akárcsak az előző hónapban, a novemberi növekedés mértéke 5,1 százalék volt.
Nem minden régió szerepelt rosszul
Az ipari termelés Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon nőtt, mindkét régióban 1,3 százalékkal. A többi régióban 1,2 és 11,6 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.
Nem fest vidám képet a feldolgozóipar számára az új rendelések volumene sem, ugyanis 3,6 százalékkal elmaradt novemberben az egy évvel korábbitól. Az új belföldi rendelések 6,4, az új exportrendelések 3,2 százalékkal csökkentek.
Az összes rendelésállomány november végén 17,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az év első 11 hónapjában az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,7, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,7 százalékkal mérséklődött.
Ugyanezen időszakban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,4 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 8,0 százalékkal csökkent. Négy alágban nőtt a termelés volumene, 0,3 és 4,0 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.