BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rúghatott még egy nagyot tavaly decemberben az infláció

Tavaly decemberben döntően a bázishatásoknak is köszönhetően kikerülhetett a 4 százalékos tartományból az infláció. Bár a forint árfolyamgyengülése még közbeszólhat a következő hónapokban, ám hamarosan ismét felerősödhet a dezinfláció.

Hosszú idő után kerülhetett ki a jegybank 4 százalékos célsávjából az infláció: decemberben a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 4,4 százalékkal, míg novemberhez viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedhettek. Mivel 2024-ben két hónap kivételével végig a 4 százalék alatt maradt a drágulás üteme, így az egész éves áremelkedést is sikerült leszorítani. Tavaly átlagosan 3,7 százalékkal nőhetett az infláció a 2023-as rekordnak számító 17,6 százalékos pénzromlás után.

infláció
Rúghatott még egy nagyot tavaly decemberben az infláció / Fotó: Havran Zoltán

Az őszi hónapok viszonylag csendesen csordogáló inflációs folyamatát megtörte a novemberben látott 0,5 százalékos havi szintű áremelkedés. „Számításom szerint hasonló mértékű átárazás lehetett decemberben is, ami karöltve a tavalyi évi alacsony bázissal immáron érdemben felfelé löki az év/év inflációs mutatót az év végére” mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette, a továbbra is erős egyhavi áremelkedés nagyjából egyenlően oszlik majd meg a termékek és a szolgáltatások között, talán előbbi lehet némiképp erőteljesebb.

A termékek oldaláról az élelmiszerek és az üzemanyagok havi inflációja vezérli majd az árnyomást, amely mellett a többi tétel inflációs hatásai nagyjából kioltják egymást. 

Ezekben a tételekben a közös pont egyrészt a globális nyersanyagárak emelkedése akár energia, akár élelmiszer oldalról nézzük, másrészt mivel sok esetben import kitettségről is beszélünk, ezért az árfolyam változása is lényeges szerepet játszhatott az infláció alakulásában. A szolgáltatások esetében a 2023 decemberihez hasonló, erős átárazással számolunk a szezonális hatások folyományaként, véli az elemző.

Rosszabbra számítottak korábban az elemzők

Regős Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza becslése szerint 4,3 százalékkal nőhettek a fogyasztói árak tavaly decemberben. Bár ez a mérték nem nevezhető alacsonynak, megjegyezte, hogy 2024 jelentős részében az elemzők azon tanakodtak, hogy a decemberi infláció eléri-e az 5 százalékot. 

Tekintettel azonban arra, hogy az év során jellemzően a piaci várakozásoknál kisebb adatok jöttek, így az év végi várakozások is szelídültek

mutatott rá az elemző, hozzátéve, hogy az infláció év végi fokozódását alapvetően két tényezőtől várták: 

  • a bázishatásoktól (2023 végén a havi alapú árindexek több esetben is negatívak vagy nullák voltak), illetve 
  • a kereslet élénkülésétől. 

Ez utóbbi – amint azt a kiskereskedelmi adatok is mutatják – bekövetkezett, ám a fő inflációs kockázatot most mégsem ez jelenti. A tavalyi gyenge mezőgazdasági termés hatása már az előző hónapok áraiban is látszott, ez a hatás vélhetően decemberre is megmaradt.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője is azt emelte ki, hogy az év 12 hónapjából 10 alkalommal is jegybanki célsávon belül alakult a pénzromlási ütem, ennek köszönhetően 

az év eleji átlagos elemzői várakozásoknál több, mint 1,0 százalékponttal kedvezőbb lesz az éves átlagos infláció.

A decemberi növekedésben a bázishatások mellett elsősorban a gyorsan változó árú termékek – kiemelten az üzemanyagok – inflációja játszhatott szerepet. A maginfláció esetében várakozásaik szerint csak minimális (0,1 százalékpontos) növekedés várható, amiben ellentétes hatások játszanak szerepet: az élelmiszerek árának növekedésével szemben a szolgáltatások esetében a magas bázisról már folyamatosan csökkenő infláció látható.

A forint árfolyama a gond leginkább

Regős szerint ami ezekben a hónapokban az árak kapcsán a fő kérdés az a forint gyengülése az euróval és még inkább a dollárral szemben – az előbbi az az utolsó negyedévben 3,4, míg az utóbbi 11,1 százalékot tett ki. 

Már az euróval szembeni gyengülés hatása is több mint 1 százalékponttal húzza felfelé az inflációt, persze nem azonnal, hanem több hónap alatt elnyújtva. 

Szerinte ebből a szempontból nem is csak a decemberi adat lesz kritikus, hanem az év első hónapjainak áremelkedése is, amikor az átárazások egyébként is jellemzőbbek. Ugyanakkor az üzemanyagok esetében az árfolyamgyengülés hatása nagyon gyorsan megjelenik, és itt a dollárral szembeni árfolyam számít. Ez decemberben az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal húzhatta felfelé az inflációt. Ami decemberben visszább húzhatta az inflációt, az egyrészt az alacsony külső infláció, másrészt pedig a magasan ragadt árszintek, hiszen a költségtételek növekedését a korábban kialakult magasabb profitból a vállalatok részben tudják fedezni, vélekedik a szakértő.

Az üzemanyagárak jelentősen nőttek az elmúlt hónapokban

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy havi alapon csak kismértékben, 2,0 százalékkal nőttek az üzemanyagárak, amely így mindösszesen 0,1 százalékponttal járulhatott hozzá a havi inflációhoz, viszont éves szinten már 7,6 százalékos növekedést mutathatott ez a termékcsoport. 

Ugyan a historikus adatok alapján decemberben nem jellemzőek a nagyobb átárazások, sőt egyes termékkörök esetében sokszor inkább az árcsökkenések a jellemzőek az év végén a karácsonyi akciók miatt, novemberben az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében is a historikusnál erősebb átárazás történt, előbbi termékcsoport esetében emögött a gyenge mezőgazdasági termés hatásának fokozatos begyűrűzése állt, de az árfolyam gyengülésének hatása is fokozatosan megjelenhetett. Mindezen hatásokat figyelembe véve arra számítunk, hogy decemberben havi alapon 0,3 százalékkal nőhettek a fogyasztói árak. Az év utolsó hónapjában ugyanakkor erőteljes a bázishatás szerepe, emelte ki.

Januárban érhetjük el az inflációs csúcsot

Molnár szerint habár a januári adat mutathat még minimális gyorsulást, azt követően ismét lassulhat az infláció és már a tavasz elejére visszatérhet a toleranciasávba, hogy aztán nyár végén, ősszel érje el a jegybanki célt. Ugyanakkor az előrejelzéssel kapcsolatos legnagyobb bizonytalanságot az év eleji átárazások jelentik, amelyek szerepe az egész éves árfolyamatokra jelentős, tavaly is az év közbeni átárazások közel fele az év első 3 hónapjában zajlott le. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb árfolyam hatása megjelenhet. Összességében ugyanakkor arra számítunk, hogy idén tovább lassul az infláció 3,5 százalékra, tette hozzá.

Makacsul magasak az inflációs alapfolyamatok az Egyesült Államokban és az euróövezetben

Virovácz viszont úgy véli, a forint árfolyamgyengülése érdemi árfelhajtó hatást jelent majd az előttünk álló hónapokban. A globális nyersanyagárindexek (ezen belül is elsősorban az élelmiszerár-indexek) felfelé törnek, ami szintén nem sok jót vetít előre az infláció alakulása szempontjából. Továbbra is makacsul magasak az inflációs alapfolyamatok az Egyesült Államokban és az euróövezetben is, ami inflációt importál. 

Fékezheti ugyanakkor a hazai infláció felfutását az a tény, hogy a fogyasztás és összességében a gazdaság egésze továbbra sincs kirobbanó formában, ami így önmagában az inflációt fékező hatást gyakorol. Ezzel együtt a vállalatok átárazási ereje valamelyest gyengül, a közös sokkok (árfolyam, adóváltozások, nyersanyagárak, bérek) mégis a szokottnál erősebb átárazást hozhatnak 2025 elején. Mindezek eredőjeként az ING Bank idén év végére 4,3 százalékos (éves átlagban 4,2 százalékos) inflációval számol.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.