Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jogcímein tavaly az első kilenc hónapban végrehajtott, közel 730 forintos kifizetésnek durván egyharmada volt a termelőknek folyósított közvetlen támogatás, ebben a formában 239,5 milliárd forintot vettek igénybe a gazdálkodók – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A folyósított támogatási összeg 55,7 százaléka származott európai uniós forrásból, 44,3 százalékát pedig hazai költségvetésből fizették ki.
Az AKI kiemelte, hogy az elmúlt öt év azonos időszakát tekintve az uniós és hazai forrás aránya fokozatosan közelített egymáshoz, ami elsősorban a vidékfejlesztési támogatások 2021-től jelentősen megemelt nemzeti társfinanszírozásával magyarázható. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az uniós finanszírozású kifizetések évenkénti ingadozása főként a területalapú és egyéb közvetlen támogatások kifizetési rendjének sajátosságából adódik, mivel az egyes években eltérő mértékű előleg-, rész- és a következő évre áthúzódó végkifizetéseket teljesítenek.
A vidékfejlesztési és halászati intézkedésekre összesen 432,5 milliárd forintot folyósítottak 2024 első három negyedévében. Ebből
Ez utóbbi agrár-környezetgazdálkodási célokra és ökológiai gazdálkodás támogatására irányult. A VP intézkedései közül tárgyi eszközök beszerzését 205,5 milliárd forinttal finanszírozták a támogatások, ezen belül
az élelmiszeripar több intézkedés keretében 52,1 milliárd forint támogatásban részesült.
Állattartó telepek fejlesztésére és megújítására 64,2 milliárd forintot vettek igénybe, további 29,9 milliárd forint a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekhez járult hozzá. A terménytároló, -szárító és -tisztító üzemek 22,2 milliárd forint kifizetésben részesültek, a vízgazdálkodás fejlesztésére 21,6 milliárd forintot folyósítottak.
Agrár-környezetgazdálkodási célokra 99 milliárd forint, ökológiai gazdálkodás támogatására 25,9 milliárd forint kifizetés valósult meg, túlnyomó részben a KAP Stratégiai terv forrásaiból.
Erdőterületek fejlesztésére és erdők életképességének javítására 24 milliárd forintot, a Natura 2000-hez és a vízkeretirányelvhez kapcsolódóan 16,7 milliárd forintot, az alapvető szolgáltatásokra és a falvak megújítására a vidéki térségekben 22,2 milliárd forintot fizettek ki a gazdálkodóknak.
A Vidékfejlesztési program (2014–2020) indulása óta 2024. szeptember 30-ig 2499,8 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. A kumulált adatokat vizsgálva elmondható, hogy a tárgyi eszközökbe történő beruházások tették ki a kifizetések 41,6 százalékát, összegük megközelítette az 1040 milliárd forintot. A támogatások 17,6 százalékát, 438,9 milliárd forintot pedig az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre fordították.
A KAP Stratégiai terv forrásaiból
uniós támogatásban részesült a belpiaci intézkedések keretében.
Az AKI jelentése a nemzeti agrártámogatások közül kiemelte az állatjóléti támogatásokat, melyek keretében 14,1 milliárd forintot vettek igénybe a sertés- és baromfiágazat vállalkozásai – ebből 1,6 milliárd forintot válságtámogatásként. Állategészségügyi intézkedésekre összességében 11,6 milliárd forintot folyósítottak az állattartóknak, melyből az egyes állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére 8,6 milliárd forintot, az állati hulla ártalmatlanítására 3 milliárd forintot fordítottak.
Főágazati felosztásban az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében 144,8 milliárd forint támogatást vettek igénybe. Ebből 81,3 milliárd forint volt nemzeti forrás, amelynek a felét az állattartó telepek fejlesztésére és megújítására fordították.
Az állattenyésztési támogatások negyede, 36,4 milliárd forint a szarvasmarha-ágazatba érkezett.
A szántóföldi növénytermesztő ágazat 218,1 milliárd forint támogatásban részesült 2024 első három negyedévében, ami 90,8 százalékban uniós költségvetésből származott. A kertészeti ágazat 2024. szeptember 30-ig 35,3 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 65,7 százaléka származott uniós, 34,3 százaléka pedig nemzeti forrásból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.