Nincs minden veszve: nagyon megdicsérte az EU Magyarországot
Az Európai Unióban 0,6 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása a tavalyi év harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az Eurostat közleménye külön kiemeli, hogy
Ausztria után (–7,8 százalék) Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a légkört károsító gázok kibocsátása, 3,3 százalékkal egy év alatt.
A harmadik legnagyobb kibocsátáscsökkenést Dánia produkálta ebben az időszakban.
Az unió egészében a tavalyi harmadik negyedév során így 767 millió tonna szén-dioxid-egyenérték volt a kibocsátás, szemben a 2023-as azonos időszakot jellemző 772 millió tonnával.
Ez állhat a kibocsátás csökkenésének a hátterében
A csökkenést leginkább az áram és gázellátás (–6,7 százalék) és a közlekedés és raktározás (–0,9 százalék) szektorok hajtották. Hazánkban is hasonló okokból csökkenhetett a kibocsátás, hiszen a hazai villamosenergia-termelésben is egyre nagyobb szerepet játszanak a tiszta energiaforrások. Paks mellett ugyanis a magyar áramtermelésben a naperőművek részesedése is egyre inkább észrevehető. Olyannyira, hogy a naperőművek számára kedvező kötelező átvételi rendszert (KÁT) is átalakította a kormány, hiszen az év elején már 4100 megawatt naperőművi kapacitás volt Magyarországon.
Azonban a kibocsátások csökkenésének van egy árnyoldala is, hiszen abban vélhetően szerepet kapott a magyar ipar gyengélkedése is.
Ugyanakkor nem minden ország tudta csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, az unió 27 országából ez csak 16-nak sikerült. Legnagyobb mértékben Litvánia (7,8 százalék) és Luxemburg (6,6 százalék) növelte szennyezését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.