Nincs minden veszve: nagyon megdicsérte az EU Magyarországot
Az Európai Unióban 0,6 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása a tavalyi év harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az Eurostat közleménye külön kiemeli, hogy
Ausztria után (–7,8 százalék) Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a légkört károsító gázok kibocsátása, 3,3 százalékkal egy év alatt.
A harmadik legnagyobb kibocsátáscsökkenést Dánia produkálta ebben az időszakban.
Az unió egészében a tavalyi harmadik negyedév során így 767 millió tonna szén-dioxid-egyenérték volt a kibocsátás, szemben a 2023-as azonos időszakot jellemző 772 millió tonnával.
Ez állhat a kibocsátás csökkenésének a hátterében
A csökkenést leginkább az áram és gázellátás (–6,7 százalék) és a közlekedés és raktározás (–0,9 százalék) szektorok hajtották. Hazánkban is hasonló okokból csökkenhetett a kibocsátás, hiszen a hazai villamosenergia-termelésben is egyre nagyobb szerepet játszanak a tiszta energiaforrások. Paks mellett ugyanis a magyar áramtermelésben a naperőművek részesedése is egyre inkább észrevehető. Olyannyira, hogy a naperőművek számára kedvező kötelező átvételi rendszert (KÁT) is átalakította a kormány, hiszen az év elején már 4100 megawatt naperőművi kapacitás volt Magyarországon.
Azonban a kibocsátások csökkenésének van egy árnyoldala is, hiszen abban vélhetően szerepet kapott a magyar ipar gyengélkedése is.
Ugyanakkor nem minden ország tudta csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, az unió 27 országából ez csak 16-nak sikerült. Legnagyobb mértékben Litvánia (7,8 százalék) és Luxemburg (6,6 százalék) növelte szennyezését.
