„Napvihar" támadt a minisztérium rendelete nyomán

Felbolydult a hazai villamosenergia-piaci szereplők egy része, miután az Energiaügyi Minisztérium (EM) múlt pénteken közzétett rendelete szerint a kötelező átvételi rendszer (KÁT) jogosultjai által termelt áram árát a megelőző  évi inflációra figyelemmel, a megelőző év kötelező átvételi ára alapján vagy a megelőző év kötelező átvételi ára alapján éves indexálással kell megállapítani. A rendelet megjelenése másnapján a naperőművesek megtudhatták, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az idei kötelező átvételi ár 2,7 százalékos növekedését engedélyezte. A múlt évi infláció 3,7 százalékos volt.

Miért volt jó a KÁT?

A KÁT-rendszerben 2016 végéig lehetett támogatást igényelni megújuló alapú villamos energia termeléséhez – állt az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteki közleményében. A fejlesztéseket azzal bátorította az állam, hogy 20-25 évre inflációkövető árakon átvételi kötelezettséget vállalt a tiszta forrásból megtermelt áram meghatározott mennyiségére. A kiadott jogosultságok alapján túlnyomórészt naperőművek épültek, összes beépített teljesítményük 3110 megawatt. Az ipari méretű napelemes rendszerek kapacitása 2025 elejére a 4100 megawattot közelítette Magyarországon. Az 50 kilowatt feletti, nem saját célra termelő naperőművek teljesítményének több mint háromnegyede tehát KÁT-támogatással jött létre. Ezek kifutó rendszerben 2049-ig állítanak elő villamos energiát támogatott áron. Termelési csúcsukat várhatóan idén érik el, és 2035-ig nagyjából változatlan szinten őrzik meg.

Már van bőven napelem

A minisztérium lépését a zöldenergia piacán aktív Green Cloud úgy értékelte, hogy annak alapján az idén a megújuló alapú áramtermelés mennyisége helyett a minőségére kellene helyezni a hangsúlyt. Ez azért is fontos, mert

• a hazai és nemzetközi energiaárak drasztikus ingadozása,
• a rohamos technológiai és digitalizációs fejlődés,
• az extrém időjárási körülmények,
• valamint a szabályozási környezet folyamatos változásai

egyaránt hatással vannak a napenergia-szektor versenyképességére. A Green Cloud szakértői mindenképpen üdvözlendőnek tartják a KÁT-kánaán végét jelző pénteki bejelentést, egyúttal ismertették, hogy melyik az a négy kulcstényező, amelyek alapjaiban határozzák meg az iparág jövőjét. A hazai vállalatok megújuló energiával, azon belül is napenergiával történő ellátása ugyanis az egyik leghatékonyabb formája a versenyképesség biztosításának, mert hozzájárul a karbonkibocsátás csökkentéséhez, és a magas energiaárak ellen is alternatívát jelent. A megvalósítás azonban már többféle lehet, a működés kerete számos módon alakítható.

1. Hatékony erőművek kellenek

Az ugrásszerű hazai napelem-kapacitás növekedése mögött sajnos csak közepes vagy gyenge minőségű erőműfejlesztések állnak; a legtöbb KÁT-os naperőmű ilyen konstrukcióban épült – mutat rá a Green Cloud.

Pedig látványos a különbség: egy innovatív, legmodernebb technológiával épített 50 megawattos naperőmű akár évi 100 gigawattóra termelést is elérhet, szemben egy hagyományos naperőművel, amely évente legfeljebb 70 gigawattóra termelésre képes. A többlettermelés mellett fontos értéke a modern erőműveknek, hogy órákkal ki tudják tolni a termelést egy napon belül, ezzel is segítve az energiapiac egyensúlyát és az ügyfél magasabb szintű kiszolgálását. Ezen a most bejelentett rendelkezés sem segít, miszerint öt évre felfüggesztik a KÁT inflációkövető árazását.

Összességében ezért elmondható, hogy most, amikor a villamosenergia-rendszer  le- és felszabályozásának feladata, a skálázható ellátási igények, a klímakockázatok a mindennapok részévé váltak, a gyenge minőségű erőművek versenyhátrányt okoznak a teljes szektornak.

2. Digitalizáció, okosmegoldások, adatvezérelt energiatermelés

A hazai erőművek sok esetben elavult számítógépes és szoftveres infrastruktúrával működnek, ami nemcsak gátja a hatékony működésnek, de egy sor problémát felvet. Ma már a legmodernebb napelemparkok esetében mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszerek elemzik folyamatosan az adatokat, és jelzik előre az energiaellátás alakulását, így segítve a hatékonyabb termelést és a maximális energiahasznosítást. A digitalizáció és az okosmegoldások együttesen lehetővé teszik a rugalmas, fenntartható energiaellátást, emellett különösen fontos a megfelelő kibervédelmi intézkedések alkalmazása.

3. Klímakockázatok – modern, új generációs naperőművek

Az extrém időjárás is egyre inkább a mindennapok részévé válik. Az egyik percről a másikra megváltozó időjárás, a hirtelen kialakuló viharok súlyos károkat okozhatnak az erőművekben, ahogy erre volt példa nemrég az Egyesült Államokan, illetve a szomszédos Horvátországban is. Szélviharok esetén a napelemeket többféle dinamikus hatás éri, ha nem megfelelő a tervezés, romba dőlhet az egész erőmű. Nyugodtan kijelenthető: a KÁT-os naperőművek az egyre gyakrabban előforduló extrém időjárási viszonyok miatt egyáltalán nincsenek biztonságban.

Ma Magyarországon csak egy olyan naperőmű van, amely képes a vihar elleni önvédelemre (ezt nem nevezi meg a közlemény). Az extrém időjárási helyzetek veszélyeztetik az ellátásbiztonságot, ezért célszerű az újonnan építendő napelemparkokat e szempont szerint is engedélyeztetni, illetőleg szükséges a meglévő naperőművek ilyen célú fejlesztése is.

4. A hibrid megoldások jelentik a kiutat

Üdvözlendő – írja a Green Cloud –, hogy 2024-ben feloldották a szélerőmű-építési tilalmat, amely egyszersmind megnyitotta az utat a hibrid megoldások felé. Nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy a szél- és a napenergia együtt hatékonyan fenntartható, megújuló energiaellátást kínál, mert jellemzően, amikor nem süt a nap, akkor fúj a szél, ezáltal egymást váltva tudnak energiát adni. A változó igényekre optimalizált hibrid megoldások másik összetevője a rohamosan terjedő energiatárolás. Az akkumulátoros energiatárolóval kiegészített konstrukciók verhetetlen megoldást nyújtanak, ami egyrészt az országos és/vagy helyi hálózatoknak is előnyös, másrészt lehetővé teszi a szigetüzemű működést is.

Közelebb a piaci körülményekhez

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy a fentiek mellett a szabályozási környezet teljes szakma által szorgalmazott enyhítésére is szükség van, hogy optimalizálni lehessen a működést, és át lehessen állni a piaci működésre. Valós keresleti-kínálati piacon felértékelődnek a hozzáadott értéket adó szolgáltatások (például a hosszú távú zöldenergia-vásárlási megállapodások, PPA-k). A pénteki bejelentés a KÁT-os naperőművekre vonatkozóan jó irányba tett lépés, mert ezzel bővülhet a PPA-szolgáltatás keretében nyújtható hazai napenergia-kapacitás, ám az még kérdés, hogy a helyenként nem piackonform infrastruktúra miként integrálható a piaci szolgáltatásokba. Mert adott esetben a fejlesztésre szoruló naperőmű egy szolgáltatónak – és leginkább egy magyar energiaintenzív vállalatnak – egyelőre felbecsülhetetlen költségeket jelent, szemben egy olyan konstrukcióval, amelyben eleve innovatív napelempark épült, ott ugyanis már nem merülnek fel ehhez hasonló költségek.