Kocsmapolitika újratöltve: megmentenék a falvak központjait – ez a mesterterv
A vidéki kocsmák ma már nem csupán italmérések, hanem sok helyen valódi társasági központokká váltak. Régebben jellemzően gyakran az alkoholizmus melegágyai voltak, bevételük jelentős részét a reggeli felesek és a munka helyett ott időző törzsvendégek adták.
Bár sok ilyen hely bezárt az évek során, azok, amelyek megmaradtak, napjainkban közösségi térként is funkcionálnak.
Éppen ezért fontos, hogy támogatást kapjanak a modernizációhoz és a fenntartható működéshez – mondta a Világgazdaságnak Semsei Rudolf, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke, a Semsei Gastronomy cégcsoporthoz tartozó Budapest Party Service Kft., a VakVarjú étteremcsalád és a Dobay cukrászdák tulajdonosa. Véleménye szerint a falusi kiskocsmák jellemzően családi vállalkozások, ahol sokszor férj és feleség váltja egymást a pult mögött. Bár áraik a szupermarketek és a nemzeti dohányboltok árszintje felett mozognak,
a haszonkulcsuk minimális, és betöltenek egy komoly űrt: a kistelepüléseken gyakran ezek az egyetlen állandóan nyitva tartó helyek, ahol az emberek kulturált körülmények között találkozhatnak.
Az elmagányosodás korában ezek a kocsmák már közösségi terek, a helyi szociális háló fontos láncszemei, ahová ma már nem feltétlenül az alkoholfogyasztás miatt térnek be a vendégek, hanem azért, hogy beszélgessenek, társaságban legyenek – mondta Semsei Rudolf.
Átalakult és felértékelődött a kocsma szerepe
Számos tanulmány született a Covid időszak idején arról, hogy milyen negatív hatása volt az izolációnak, amit a lezárások okoztak – emlékeztet Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. A kiskocsma meg tudja teremteni a helyi közösségek találkozási helyét, a közösség összetartozását erősítheti, például az osztrák kiskocsmák gyakran biztosítanak próbahelyszínt a helyi együtteseknek.
A turizmus tekintetében pedig elengedhetetlen ezeknek a helyeknek a megléte, illetve fejlődése, ami azt kell, hogy jelentse, hogy nem csak italt, de ételt is kell tudnia biztosítani a vendégek számára hasonlóan a brit, ír, osztrák, német, cseh és szlovák kocsmákhoz – sorolta a sörszövetségi vezető hangsúlyozva, nagyon fontos, hogy a támogatás a kiskocsmák megújulását, innovációk bevezetését és a helyi település fejlesztését szolgálják, összességében a minőségi fejlődést.
Kántor Sándor szerint a kiskocsmák számára elengedhetetlen a támogatás, ezt jól mutatják az ír és angol kocsmafejlesztési programok sikere és a magyar statisztikai adatok.
Most van remény arra, hogy megfordítható az a folyamat, ami a Központi Statisztikai Hivatal adataiból rajzolódik ki, alátámasztva a változásokat:
- míg 2010-ben még 21,5 ezer kocsma működött Magyarországon,
- 2023-ra ez a szám 11,5 ezerre csökkent – vagyis gyakorlatilag megfeleződött, elsősorban a bevételeik csökkenése és a költségeik növekedése következtében.
- Az éttermek és egyéb vendéglátóhelyek száma csak minimálisan esett vissza, 25 ezerről 22 ezerre.
Mindeközben az éttermekben is
visszafogottabb lett az alkoholfogyasztás, és eltolódott a könnyebb italok, fehérborok, koktélok felé.
A hivatalos adatok szerint az éttermi alkoholfogyasztás 25–30 százalékkal esett vissza – tette hozzá Semsei Rudolf.
Fékezett a sörfogyasztás
Az öt legnagyobb sörgyártó esetében 2018-ban még 30 százalékot tett ki a vendéglátásban forgalmazott sör mennyisége, míg 2024-ben már 19 százalék alatt volt ez az arány. Ez konkrétan 1,86 millió hektolitert tett ki 2018-ban, míg 2024-ben éppen csak meghaladta az 1 millió hektolitert.
A teljes magyar sörforgalom 2018-ban majdnem hétmillió hektoliter volt, míg 2023-ban már csak 6,4 millió hektoliterre becsülték. Amiért nem lett nagyobb a visszaesés, az a kiskereskedelemben kapható saját márkás olcsó import söröknek a térnyerése, ami mára mintegy évi 800 ezer hektolitert tesz ki.
A kocsmafejlesztési pályázat lényege
A frissen bejelentett, egymilliárd forintos kerettel március 3-tól április 3-ig pályázható támogatási program
- az ezer fő alatti kistelepüléseken működő vállalkozásokat,
- borozókat,
- bárokat,
- kiskocsmákat segíti.
A kijelölt vendéglátóipari körbe tartozók maximum 3 millió forintos támogatást kapnak, amit működési költségekre, például rezsire vagy bérre, továbbá energiahatékonysági beruházást is fordíthatnak.
Sőt, a támogatás egy részét a pályázók marketingcélokra is fordíthatják, így felújíthatják cégéreiket, logóikat, arculatukat, de akár közösségi médiás jelenlétüket, honlapjukat is fejleszthetik.
„Amellett, hogy a falusi vendéglátóhelyek erősítik a települések népességmegtartó képességét, hozzájárulnak az aktív és a falusi turizmus teljesítményéhez is.
A kistelepülések italüzletei közül számos jól ismert túraútvonalak − például az Országos Kékkör − mentén elhelyezkedő falvakban működik, így fontos szerepet játszanak az utazók kiszolgálásában.
Emiatt fontos célja a támogatásnak, hogy már ebben a szezonban hatékony segítséget jelentsen az üzemeltetők számára” – mondta el Suhajda-Molnár Anikó, a pályázatkezelő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nzrt. vezérigazgatója.
A pályázat a kormány által tavaly indított, a vidéki vendéglátóipari kkv-k támogatását célzó program folytatását jelenti. Ennek keretében az egész évben nyitva tartó vidéki éttermek, büfék, cukrászdák, zenés-táncos szórakozóhelyek, alkalmi vendéglátó üzletek, kávéházak és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek igényelhettek forrást – egyebek mellett – energetikai fejlesztésre, eszközbeszerzésre.
Az új programra a jelentkezést egyszerűen, könnyen, minimális adminisztráció mellett, az NTAK rendszeréből indíthatják a pályázók, amelyben ügyfélszolgálat is segíti őket.
A felhívás a kisfaludyprogram.hu weboldalon érhető el.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
