Visszaesett a lakásépítési kedv, az építési engedélyek száma is lecsökkent

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki, lakásépítésekről szóló gyorsjelentéséből.

A fővárosban, Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is visszaesett 2023-hoz viszonyítva, a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.

A budapesti új lakások fele két kerületben (a XI. és a XIII.) épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2300), mint a teljes budapesti agglomerációban (2000).

A 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.

Gyengül a lakásépítési kedv

A természetes személyek által épített lakások aránya 36 százalékról 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 64 százalékról 61 százalékra esett vissza tavalyhoz képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos gyengülést, a családi házak esetében pedig közel 4 százalékpontos bővülést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya alig felére esett vissza. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.

Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent,

• a fővárosban 12 százalékkal,
• a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal.

A többi településen kismértékű emelkedés történt:

• a nem megyei jogú városokban 2,0 százalékkal,
• a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.

A Dunántúlon volt markáns bővülés 

2023-mal összevetve Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.

Az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék). A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (mínusz 0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.

A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, ez a szám 12 százalékkal alacsonyabb, mint 2023-ban. A szakértők 2025-re fellendülést várnak a lakásépítések terén is.

Az európai átlagot veri a kedvezőtlen magyar adat

Az ING friss európai körképe alapján a magyarországi adat jobb, mint az átlag. A 29 százalékos visszaesés kevésbé tragikus, mint a kontinens átlagos 32 százalékos visszaesése a 2023-as értékekhez képest. Az elemzés szerint ez többek között a munkaerőhiányra vezethető vissza, erre az uniós munkáltatók negyede panaszkodott. Az iparág ráadásul az elöregedő munkaerő miatt is problémákkal szembesül.

A hazai helyzethez hasonlóan az uniós építőipar esetében is fellendülést várnak az elemzők. A szakértők szerint az európai lakásépítések száma 2025-ben visszatér a növekedés útjára, de ez egy lassú folyamat lesz, az idei évre 0,5 százalékos bővülést prognosztizálnak.