Összességében a várakozásoknak megfelelően alakult az építőipar teljesítménye, amely az utolsó negyedévben 0,5 százalékkal bővült, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a technikai recesszió végéhez, miközben a tavalyi év egészét tekintve csak stagnált – kommentálta a KSH friss építőipari jelentését Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője.
Problémát jelent, hogy még visszafogott kereslet mellett is érdemi, 5,9 százalékos áremelkedés tudott végbemenni az építőiparban 2024-ben.
Ugyanakkor Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a most megjelent építőipari adatok nem tükrözik vissza azt a lendületet, ami a lakásépítési és felújítási piacon beindulni látszik. Az építőanyagok kiskereskedelmében
a felfutás előszele hónapok óta érzékelhető, januárban pedig valósággal felrobbant az építőanyag-kereskedők forgalma az előző év hasonló időszakához képest.
Országszerte a korábbinál sokkal több önerős, lakossági vagy társasház építési projekt indult el, ezt tükrözik az Újház Zrt. építőanyag-kereskedelmi vállalat adatai, miszerint a jellemzően az építkezések kezdetén használt falazóanyagok, a téglák értékesített mennyisége januárban 58 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Hasonlóan jól futottak januárban a burkolóanyagok és a szaniterek, ami a lakásfelújítások egyik kiemelt termékköre, ami az otthonfelújítási pályázatok piacélénkítő hatását jelezheti már. Ráadásul a jelentős forgalomnövekedés mellett
az építőanyagárak januárban nem nőttek, átlagosan a tavalyinál 2 százalékkal olcsóbban lehetett beszerezni a termékeket.
Az építőanyag-gyártók és a kereskedők nem is számítanak idén az inflációt érdemben meghaladó drágulásra – mondta az építőanyag-kereskedelmi hálózat elnöke, aki egyelőre óvatos, a januári felfutásból még nem von le messzemenő következtetéseket, de jó előjelnek tartja a két éve lefagyott lakossági szegmens éledezését.
Az állami építőipari megrendelések felfutására továbbra sem lehet rövid távon számítani – véli az Évosz illetékese. Ugyanakkor a Makronóm Intézet szakértője szerint
vállalati oldalról élénkül a beruházási kedv, köszönhetően a Demján Sándor-program elemeinek és a javuló kilátásoknak.
Molnár Dániel prognózisa szerint az állam oldaláról is érdemi kereslet mutatkozik majd, tekintve, hogy idén a költségvetési helyzet már nem indokolja a beruházások további elhalasztását.
Az idei évre a rendelésállományok alapján az ágazat termelésének növekedését várja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, kiemelve, hogy az építőipar rendelésállománya év végén 15,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül azonban az egyéb építmények állománynövekedése a jelentős, 24,9 százalék, ahol ismét fennáll annak a kockázata, hogy a kedvezőtlen költségvetési folyamatok (a költségvetési tervben lévőnél alacsonyabb növekedés, bevásárlóturizmus erősödése miatti áfabevétel-kiesés) miatt ezeket vissza kell fogni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.