Nagy Márton: repülőrajtot vett 2025 elején a magyar gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság2025 tényleg az áttörés és fordulat éve, rengeteg olyan mutatószám van, ami a fordulatot mutatja – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság Merre tart a hitelezés című konferenciáján. A tárcavezető szerint 8 ilyen mutató van, alátámasztja, hogy fokozatosan javul a makrogazdasági környezet.
Úgy látja, a lakosság esetében egyértelmű fordulat látszik a hitelezésben, ráadásul a kiskereskedelmi forgalom januári adatai is nagyon jók lesznek az online pénztárgépek adatai alapján.
Repülőrajt, fordulat, ez mind működik
– fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve, a lakossági hitelezés mellett szerinte a vállalati hitelezés is idén be fog indulni.
Hangsúlyozta, minél alacsonyabb a kamatláb, annál nagyobb a kereslet a hitelek iránt, ezért fontos, hogy a Széchenyi-kártya programban a kamatszint 3 százalékra csökkent. „Hiszek abban, hogy az alacsonyabb kamatláb erősíti a keresletet”.
A lakossági hitelezésről azt mondta, hogy tavaly elérte a 10 százalékos növekedést, ami az EU élmezőnyéhez tartozik. Szerinte azt is lehet látni, hogy a második legnagyobb volt tavaly a lakáshitel-állomány bővülése, ráadásul soha ennyi hitelt nem helyezett ki a bankszektor, mindezt úgy, hogy ezek döntő része piaci hitel volt.
Bőven lenne tere a hitelezésnek a lakáspiacon
Nagy Márton szerint a hitelállomány GDP arányában nevetségesen alacsony szinten van, kevesebb, mint a GDP 10 százaléka, miközben a saját tulajdonú lakásállomány 80 százalék fölötti. Ez mind azt mutatja, hogy nálunk nagyon alacsony a hitelpenetráció, tehát bőven lehetne még hitelezni, ezért nem tekinthető veszélyesnek ez a szint.
A miniszter hozzátette, ma egy átlagos hitelszerződés 20 millió forintnál jár.
Ezzel együtt szerinte óvatosan kell bánni a lakáshitel-állománnyal, mert közben a lakásárak emelkednek. 2010-hez képest a lakáshitel-állomány reálértéken alacsonyabb szinten van, ami azt mutatja, hogy ez a hitelkiáramlás az árakhoz képest nem tekinthetőek magasnak. Azaz reálértéken sokkal nagyobb tere van a lakáshitel-állomány bővülésének, tette hozzá.
Beigazolódott, amit vártunk, a lakáspiacon őrület és iszonyú kereslet van
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy idén 550 milliárd fog kiáramlani idén az állampapírokból, ebből csak az első negyedévben 250 milliárd forint. Ez az összeg lényegében a lakáspiacra megy, tehát több tíz milliárd forint jelenik meg. Ugyanakkor látják azt is, hogy az árak emelkednek, ezért fontos a lakáspiaci tőkeprogram, szerinte idén sokkal több lakás fog felépülni, de az igazi áttörés 2026-ban jön, amikor 20 ezer fölött lehet ismét az újonnan átadott lakások száma.
Még nem történt meg a fordulat a vállalatoknál
A vállalatok hitelezésénél nincs fordulat, jelezte Nagy Márton, aki szerint ugyanolyan arányban vesznek fel hazai és külföldi bankoktól, valamint forint és deviza hitelt. Ezt ő nem tartja azonban kórosnak, nem gondolja, hogy probléma lenne ebből.
A penetráció nagyon alacsony ezek miatt, szerinte iszonyú alacsony szintről jövünk fel. Hangsúlyozta, hogy a bankoknak egyre nagyobb hajlandóságot kellene mutatniuk a vállalati hitelezés terén.
A gond, hogy sokkal nagyobbak itt a kamatok, mint a lakáspiac esetében, ugyanis 9-10 százalékos kamatokról beszélünk.
Ez a kamatláb nem alkalmas arra, hogy a hitelezés elinduljon
– tette világossá Nagy Márton. A kkv-hitelek fele lényegében támogatott hitel, szerinte csak azért tudnak működni, mert van Széchenyi-kártya hitel és volt egy Baros Gábor-hitelprogram, amivel el tudták kerülni, hogy vállalatok bajba kerüljenek. Az állam jelentős összeggel támogatja a költségvetésből a kkv-kat a Széchenyi-kártya programon keresztül, ez jelenleg 300 milliárd forint terhet jelent az államnak.
Az alacsonyabb kamatláb beindítja a hitelezést
Jelezte, hogy rendkívül erős volt a november és december annak köszönhetően, hogy levitték 5 százalékra a beruházási hitelek kamatát, ami jelentős hitelkeresletet generált. „Nem igaz, hogy nincs hitelkereslet alacsonyabb kamatláb mellett”, fogalmazott Nagy Márton, aki a Demján Sándor-program kapcsán több adatot ismertetett:
ugyan nincs gazdasági kereslet, de a kkv-k 37 százaléka kapacitásnövelésre adott be igényt a beruházási hiteleknél, a többség hatékonyságjavulásra költ, például IT-fejlesztésre vagy energiahatékonyságra.
Ismertetése szerint sok cég érkezett az építőiparból és az idegenforgalomból, területileg is nagyon kiterjedt a vállalati kör. A miniszter úgy látja, a vállalati hitelezésen jó fordulatot tudnak idén elérni a programnak köszönhetően.
Várjuk azt, hogy ha tud, akkor a nemzeti bank is segítsen be
– üzent a március 4-vel felálló új jegybanki vezetésnek is a miniszter, aki szerint nem csak a kamatlábon keresztül tud segíteni a jegybank.
