késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az aszály árnyékában is bizakodóbbak az agrártermelők
Kiegyenesedett a görbe, most már több mint egy éve tartósan az egyensúlyi állapot közelében van MBH AgrárTrend Index – mondta az index tavalyi negyedik negyedéves értékét bemutató sajtótájékoztatón Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Az index 33,7 ponttal zárt 2024 végén, az egyensúlyi állapot pedig 35 pont lenne. Úgy tűnik, a már most megjelent aszály sem vette a kedvét a termelőknek, a jobb kilátásoknak pedig az az oka, hogy elérkeztek a beruházási pályázatok előkészítéséhez, a kisebb élelmiszeripari és állattartó telepi pályázatokban pedig hamarosan már a támogatói okiratokat is elkezdik kiküldeni a nyerteseknek. Ekkora – mintegy háromezermilliárd forintos – program, mint az agráriumban, a gazdaság egyik ágazatában sincs – tette hozzá.
Az egyes ágazatok helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy az állattenyésztésben kicsit csillapodott az optimizmus, és miközben a növénytermesztést tavaly az aszály sújtotta, és idén is már vízhiányról lehet beszélni, a feljebb kúszó gabonaárak, így tonnánként a 90 ezer forint környékére emelkedő búzaár már kellő profitot jelent a gazdálkodóknak – mondta. Az aszállyal viszont a jelek szerint tartósan „meg kell barátkozni”.
Még nem zavar be az aszály
A szántóföldi növénytermesztésben a vízhiány ellenére javultak a várakozások, különösen a szárazságot jól tűrő és a piacon jó áron forgó napraforgó esetében: a termelők ezzel váltják ki a kukoricát, amely pedig a korábbi egymillió hektárról várhatóan 700-800 ezer hektárra szorul vissza. Mindenesetre a termények kivitele felpörgött, mert a gazdálkodók most nem raktároztak, illetve „spekuláltak” – mondta, hozzátéve, hogy így bevételhez jutottak, és már inputanyagokat is nagyobb mennyiségben vásároltak, mint az elmúlt években.
Az állati termékpályák közül a tejágazat „lőtt ki”, ott rekordárakat tapasztalnak.
Az ügyvezető igazgató ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az aszályos években viszonylag szűkös a tejtermelő tehenek takarmányellátottsága, megjelent a száj- és körömfájás járvány, a német piacon pedig a tejzsírhiány okozott keresleti piacot, amit Kína, mint nagy vevő csak fokozott.
A tavalyi év nyertese a sertéságazat volt, az ottani konjunktúra most megtörni látszik, aminek a német piacon kialakult túlkínálat az oka, miközben a húsok iránti kereslet sem volt kimagasló. A baromfitermelőket ismét madárinfluenza sújtotta, de a brojler kifejezetten jó helyzetben van, a víziszárnyasok tartóira pedig nehezebb idők járnak.
A zöldség-gyümölcs ágazatban a fogyasztók számára jó hír, hogy a fürtös paradicsom és az uborka árában 10–25 százalékos csökkenés következett be.
Az ipari zöldségek termelőinek pedig a kínai áruk óriási piaci nyomása alatt kell dolgozniuk. Az agrárpiacokat most leginkább a világpolitikai tényezők befolyásolják, mint
- Trump kereskedelmi és a vámpolitikája,
- Kína és az USA viszonya.
Az agrár- és élelmiszeripari termékek kereskedelmében Magyarország számára az USA nem mennyiségben meghatározó, hanem mint a magas hozzáadott értékű termékek piaca, míg Kína világpiaci súlya a tömegtermékek piacait befolyásolhatja, és így lehet hatással a hazai agráriumra. Ugyan a vámok hatása negatív, de az MBH a nemzetközi agrárkereskedelemben bővülést vár erre az évre. Ugyancsak az idei évre vonatkozó előrejelzés, hogy a megemelkedett költségekben nem várható enyhülés, a hatékonyság lesz a piaci szereplésben a döntő, és erősödik a minőség szerepe. Hollósi Dávid szerint ezért is üdvözlendő, hogy a beruházási pályázatok az érték- és minőségteremtést segítik.
Az agrárhitelpiacról elmondta, hogy a beruházások az év végén indulnak, akkortól várható élénkülés, viszont
a nemzetközi politikai kockázatok a kamatcsökkentés ellen hatnak, az utóbbira tehát nem érdemes számítani.
Ez pedig azt jelenti, hogy a pályázatokhoz kapcsolódó kamattámogatás még a korábbinál is nagyobb jelentőségű lesz.
Bedurvult az UHT-tej drágulása januárban
Nem sok jót ígér a fogyasztók számára a tejpiac, tovább emelkedett ugyanis a nyers tej felvásárlási ára. A kormány által ismét beharangozott ársapka árnyékában nem mutat jól, hogy a kötelező akciózás megszűnése után, bő fél év alatt a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tej több mint hatvan százalékkal drágult, de a tejpiaci árak általában még így sem érik el a 2023. januári csúcsszintet.
Ismét megjelent az élelmiszer-infláció
Tény, hogy egyes termékek áremelkedése gyorsult az év végén, de ez nem szokatlan, mert a karácsonyi ünnepek előtt emelkedni szoktak az árak – mondta Hollósi Dávid.
A januárra vonatkozó inflációs adatok éves összevetésben 6 százalékos emelkedést mutattak az élelmiszerkosár egészére, de ezzel még közelében sem vagyunk az előző évek élelmiszer-inflációjának
– tette hozzá.
A drágulás részben az alapanyagok áremelkedésének tudható be, de közrejátszott benne a forint árfolyamának gyengülése, az energiaárának emelkedése, illetve az ehhez kapcsolódó olajpiaci folyamatok is. Mint kiemelte, a mezőgazdasági termelői árak 2024 végére éves összevetésben 22 százalékkal haladták meg az előző évit, az élelmiszeripari árak emelkedése ennél sokkal kisebb volt, viszont mindkét esetben alacsony előző évi bázisról ment végbe az emelkedés. Ennek ellenére a a piaci körülmények nem mutatnak a 2022–2023-ban tapasztalt erőteljes áremelkedéshez hasonló folyamatok irányába – hangsúlyozta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.