Januárban tovább folytatódott a nyers tej hazai felvásárlási átlagárának az előző év augusztusa óta tartó emelkedése – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból. Az előző hónaphoz képest mért 3 százalékos növekedés ugyanakkor csökkenő ütemet jelent – hívta fel a figyelmet az adatok értékelésekor a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A hazai átlagár egy kilogrammra vetítve elérte a 206,96 forintot, ami a 2024. januári árat 26 százalékkal haladja meg, a 2023. januári árnál viszont 8,1 százalékkal alacsonyabb. A boltokban főleg a 2,8 százalékos UHT-tej kötelező akciózás utáni rohamos drágulása a legfeltűnőbb.
A kiviteli ár mindeközben 7,3 százalékkal, 197,52 forintra mérséklődött, ami az egy évvel korábbi árnál 28 százalékkal magasabb, a felvásárlási ártól azonban 4,6 százalékkal, csaknem 10 forinttal marad el. Januárban 6 százalékkal több nyers tejet vásároltak fel a gazdáktól, a kivitt tej mennyisége ellenben jelentősen, éves alapon 14 százalékkal csökkent, így a nyers tej kiviteli aránya 9,4 százalékra esett vissza.
A feldolgozói értékesítési árakban továbbra is az emelkedés a jellemző: az előző hónaphoz képest januárban
került ki az üzemekből, mint egy hónappal korábban. Az AKI adatai szerint a vizsgált termékkörökben egyedül a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tej átadási ára csökkent, ennél a terméknél 1 százalékos volt az ármérséklődés.
A mennyiségeket vizsgálva, a tejtermékek hazai feldolgozók általi belföldi értékesítésére vonatkozó statisztika szerint 2024-ben a vajkrém, a tejföl és a kefír, valamint a fogyasztói tejek kivételével valamennyi főbb tejtermék értékesítése emelkedett az előző évihez képest. A fogyasztói tej kategórián belül viszont egyedül a 2,8 százalékos dobozos friss tej tudott növekedést felmutatni.
Az év elején még a kötelező akciózás hatálya alatt álló, 2,8 százalékos UHT-tej értékesítési adatai a második fél évtől jócskán visszaestek: a negyedik negyedévben már 40 százalékos volt a havi csökkenés az előző évi hasonló időszakoz képest.
A 2022. évi adatokhoz viszonyítva a számokat, a tendencia megegyezik, összességében azonban a trappista sajt, a natúr joghurt és a 2,8 százalékos UHT-tej kivételével kevesebb mennyiséget értékesítettek 2024-ben, mint 2022-ben.
A 2025. januári értékesítési adatok a 2,8 százalékos friss és a 2,8 százalékos UHT-tej kivételével valamennyi terméknél erős mennyiségi növekedést mutatnak. A fogyasztói tejek piacán a kötelező akciózás után jól látszik az 1,5 százalékos UHT-tej fogyasztásához történő visszarendeződés a 2,8 százalékos UHT-tej ellenében. A feldolgozói átadási árak éves átlagban valamennyi terméknél alacsonyabbak voltak 2024-ben, mint egy évvel korábban, míg a 2025. januári adatok előző év januárjához képest az ömlesztett sajt kivételével minden esetben 10 százalékot meghaladó mértékű emelkedést mutatnak.
A fogyasztói árakban a január a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tejnél jelentős, 15 százalékos fogyasztóiár-emelkedést hozott, míg
lett drágább a boltokban. A vizsgált termékek bolti árában szintén csak egynél tudott kimutatni csökkenést a KSH, ez pedig az adagolt vaj volt, amelynek ára 1 százalékkal csökkent decemberhez képest. A terméktanács ezekhez az adatokhoz azt fűzte hozzá, hogy a 2023. januári csúcsárakhoz képest mindazonáltal még mindig jóval alacsonyabbak az árak, egyedül természetesen a korábban hatósági áras, 2,8 százalékos UHT-tej árában van nagymértékű emelkedés, míg a gyümölcsjoghurtnál beállt a két évvel korábbi szint.
Kérdés, mi látszik majd a februári fogyasztói árakban azok után, hogy január végén a GVH felszólította a szakmai szervezeteket, ne adjanak ki közleményeket árkérdésekről – tekintve, hogy ezek döntő többségben az áremelések szükségességét taglalták –, és nem sokkal később Nagy Márton gazdasági miniszter megpendítette az ársapka ismételt bevezetésének lehetőségét. Ezután mindenesetre a különböző élelmiszerláncok árcsökkentéseket jelentettek be a tejtermékeknél és a tojásnál, így a februári adatok lehetnek perdöntők az esetleges hatósági beavatkozás ügyében, még akkor is, ha jól látszik, hogy az UHT-tej drágulása szoros összefüggésben van a hatósági beavatkozással, illetve annak megszűnésével.
Tojás: a belengetett ársapka árnyékában itthon csökkent a termelői ár
Az újra növekedésnek indult élelmiszer-infláció felzaklatta a kedélyeket: a kormány megpendítette az ársapka újbóli bevezetésének lehetőségét, a versenyhatóság pedig az élelmiszeripari szakmai érdekképviseletek megregulázását helyezte kilátásba. Közben enyhén csökken a tojás termelői ára, és a boltokban is némileg olcsóbb lett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.