Betartható és érdemi segítség az árrésstop

Lényegében haszonárstopot vezet be a kormány az elszabaduló élelmiszerárak megfékezésére. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot, ez az árrésstop lényege.

Az árrésstop nevet viselő intézkedés előnyei között mindenképpen megjelenik, hogy az alapvető élelmiszerekre vonatkozik, ebben a termékkörben okoz majd árcsökkenést, így pedig hatványozottan is segíti a nehezebb helyzetben lévő háztartásokat, például alacsony jövedelműeket, nyugdíjasokat, akiknek a fogyasztói kosarában ez a termékkör magasabb súllyal szerepel – mondta el a Világgazdaság megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. 

Ezáltal végső soron a háztartások kiadásai mérséklődnek majd, ami javítja a pénzügyi helyzetüket, valamint növeli azon rendelkezésre álló pénzmennyiségüket, amelyet más, adott esetben nem rendszeres kiadásokra is fordíthatnak.

A kiskereskedelem megpróbálhatja más termékeken behozni, de ez nehéz lesz

Molnár Dániel kiemelte, az árréstop legnagyobb előnye, hogy közvetlenül igyekszik orvosolni a probléma forrását. A bejelentések, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján az látható, hogy több alapvető élelmiszer esetében a kereskedők, kihasználva a jövedelmi helyzet javulása miatt élénkülő keresletet és annak árrugalmatlanságát, a saját árrésük emelése mellett döntöttek. A kereskedők természetesen megpróbálnak majd reagálni a döntésekre, más, árrésstop által nem érintett termékek esetében árat emelni, azonban itt kockázatként megjelenik két tényező. 

• Az egyik, hogy ezen termékek rugalmassága nagyobb, vagyis a keresletük érzékenyebb az áremelésekre.
• Másrészről, ha az inflációs folyamatok nem javulnak a várt mértékben, akkor a kormányzat akár tovább is bővítheti az érintett termékkört. 

Hosszabb távon az lesz a kérdés, hogy a kereskedők tudják-e javítani hatékonyságukat, mérsékelni egyéb költségeiket, ha már a többi terméken nem tudják behozni az alapvető élelmiszerek alacsonyabb árrésének bevételcsökkentő hatását.

Az árréstop árat csökkent, az áfacsökkentés nem erre jó eszköz

Az alternatív javaslatok kapcsán több gyakorlati probléma is felmerül, amellett, hogy nem a probléma gyökerét, a magas kereskedői haszonkulcsot orvosolja – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel. 

Az áfacsökkentés a múltban sem okozott tartósan alacsonyabb árszintet – ennek ellenére az áfamérséklés ellenzéki kritikaként most is megjelent. A kereskedő jellemzően annyiért adja a terméket, amennyit a fogyasztó hajlandó érte fizetni, ha csökken az adott termék adótartalma, az önmagában még nem ösztönzi a kereskedőt az árak mérséklésre, inkább növeli az árrése mértékét. Az áfacsökkentés leginkább arra alkalmas, hogy egy adott piacot kifehérítsen – mutatott rá molnár Dániel.

Alacsonyabb áfatartalom mellett nem éri meg a kockázatot az adóval csalni, ami javítja a becsületes termelők helyzetét, ezért is szoktak emellett a szakmai szervezetek lobbizni. A céljuk nem a fogyasztói árak csökkentése, és így a kereslet élénkítése, hanem a tisztességes piaci környezet kialakítása.

A tej ára nem csökkenthető áfaintézkedéssel

Az áfacsökkentés mint megoldás ellen szól továbbá, hogy a bejelentések alapján az egyik legnagyobb haszonkulcs pont egy olyan termék, a tej árára rakódik rá, amely eleve a legalacsonyabb, 5 százalékos áfakulcs mellett adózik, de a sertéshús is 5 százalékos áfakulcs mellett került be az árrésstop által érintett termékek közé.

Az érintett élelmiszerek listája itt érhető el.