Fürdők: turisztikai célponttá váltak, de gyógyítani is több embert tudnának
A Magyar Fürdőszövetség az idei fürdőszezon indításáról, az év folyamán tervezett fürdős programokról tartott sajtótájékoztatót a március 22-i víz világnapja apropóján, amire különböző akciókkal is készülnek.
A vendégforgalmi adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy a magyarországi fürdők a hazai turizmus meghatározó szereplői, utazási döntést befolyásoló tényezők – összegezték az ágazat jelentőségét a Széchenyi fürdőben tartott szövetségi tájékoztatón szerdán Budapesten.
A látogatószám 2024-ben alig 5 százalékkal nőtt az előző évhez képest – mondta Zámbori Péter, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke, hozzátéve:
Főleg a gyógyászati célú fürdőlátogatások száma maradt el, mert a növekvő önrészt, 80-160 ezer forintot nem mindenki tudja kifizetni,
miközben a tb-támogatott fürdőgyógyászati kezelésekre 13 éve változatlan összeget ad az állam.
Egyelőre nem sikerült a rekordnak tekintett 2019-es vendégszámot elérni a fürdőkben,
a látogatószám átlagosan 10 százalékkal marad el a 2019. évitől, 2023-ban 33 milliót tett ki.
A fürdőszolgáltatásból származó nettó árbevétel 2019 óta azonban erőteljesen emelkedett.
Drágultak a fürdőbelépők, de mennyivel?
Idén kisebb mértékű áremelés lesz a fürdőkben, mint a korábbi években, a szövetségi információk szerint 5 százalékkal drágultak a belépők, de
az egy főre jutó nettó átlagár 2019-hez viszonyítva exponenciálisan nőtt, 2024-re 75 százalékkal magasabb lett.
Ez számokra lefordítva azt jelenti, hogy
- 2019-ben a nettó átlagár 2300 forint körül alakult,
- míg 2024-ben már közelíti a 4000 forintot,
- tavaly csaknem 10 százalékos áremelés volt,
- idén ennek a fele lesz átlagosan.
A magyar fürdők a régióban sem számítanak drágának, a szlovák és román átlag 15 euró, Ausztriában viszont a határtól 3 kilométerre 38 eurós belépőre is van példa – hangzott el.
A külföldiek utazási döntéseinek 70-80 százalékában a magyarországi fürdők szerepelnek egyik fő motivációként, a fejlesztések már nem a fürdők számának növelését, hanem az attrakciók fejlesztését szolgálják jellemzően – összegezte az alelnök.
Nehéz döntés a tulajdonosok számára, hogy szociális vagy gazdasági alapon működtetik a fürdőt. Az előbbi esetben ki kell egészíteni a működési költségeket, az utóbbi esetben nem mindenki tud bemenni. Budapesten a Zsigmondy-kártya segítségével kezelik a helyiek érdekében a kérdést, hogy ne szoruljanak ki a történelmi gyógyfürdőkből.
Magasabb szintre kerülnek az ügyek
Végre van azonban a fürdőágazatnak is kormányzati képviselete Láng Róbert egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztos személyében, ami felgyorsíthatja az egyeztetéseket és a döntési folyamatokat – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.
Nagyon fontos a fürdőkultúra megismertetése, a prevenció, a fiatalok fürdőzéshez szoktatása,
aminek érdekében sok akció és együttműködés indult. Erről Czinege Szilvia, a szervezet marketing- és kommunikációs szakbizottságának elnöke beszélt.
Milyen kihívások várnak 2025-ben a fürdőkre?
Az inflációval és annak hatásaival továbbra is számolni kell, és a magas energiaárakból adódó többletköltségek kigazdálkodására is megoldást kell találni.
Elindult a fürdők minősítése is a szálláshelyek mintájára, ami önkéntes, de sok fürdő így is végigmegy a folyamaton.
A minőségi szolgáltatások felé elmenni fontos, a környező országokban is megindultak a fürdőfejlesztések, az attrakció utazási döntést befolyásoló tényező. A munkaerőhiány a fürdőknek is kihívás, aminek következményeképpen a személyi jellegű ráfordítások folyamatos emelése is szükséges a bérek reálértékének megőrzése érdekében.
A karbantartási és üzemeltetési költségek emelkedése mellett
egyre komolyabb kihívás a vendégszám megtartása
– kanyarodtak vissza a dráguló gyógyászati kezelések önköltsége felé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.