Fürdők: turisztikai célponttá váltak, de gyógyítani is több embert tudnának
A Magyar Fürdőszövetség az idei fürdőszezon indításáról, az év folyamán tervezett fürdős programokról tartott sajtótájékoztatót a március 22-i víz világnapja apropóján, amire különböző akciókkal is készülnek.
A vendégforgalmi adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy a magyarországi fürdők a hazai turizmus meghatározó szereplői, utazási döntést befolyásoló tényezők – összegezték az ágazat jelentőségét a Széchenyi fürdőben tartott szövetségi tájékoztatón szerdán Budapesten.
A látogatószám 2024-ben alig 5 százalékkal nőtt az előző évhez képest – mondta Zámbori Péter, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke, hozzátéve:
Főleg a gyógyászati célú fürdőlátogatások száma maradt el, mert a növekvő önrészt, 80-160 ezer forintot nem mindenki tudja kifizetni,
miközben a tb-támogatott fürdőgyógyászati kezelésekre 13 éve változatlan összeget ad az állam.
Egyelőre nem sikerült a rekordnak tekintett 2019-es vendégszámot elérni a fürdőkben,
a látogatószám átlagosan 10 százalékkal marad el a 2019. évitől, 2023-ban 33 milliót tett ki.
A fürdőszolgáltatásból származó nettó árbevétel 2019 óta azonban erőteljesen emelkedett.
Drágultak a fürdőbelépők, de mennyivel?
Idén kisebb mértékű áremelés lesz a fürdőkben, mint a korábbi években, a szövetségi információk szerint 5 százalékkal drágultak a belépők, de
az egy főre jutó nettó átlagár 2019-hez viszonyítva exponenciálisan nőtt, 2024-re 75 százalékkal magasabb lett.
Ez számokra lefordítva azt jelenti, hogy
- 2019-ben a nettó átlagár 2300 forint körül alakult,
- míg 2024-ben már közelíti a 4000 forintot,
- tavaly csaknem 10 százalékos áremelés volt,
- idén ennek a fele lesz átlagosan.
A magyar fürdők a régióban sem számítanak drágának, a szlovák és román átlag 15 euró, Ausztriában viszont a határtól 3 kilométerre 38 eurós belépőre is van példa – hangzott el.
A külföldiek utazási döntéseinek 70-80 százalékában a magyarországi fürdők szerepelnek egyik fő motivációként, a fejlesztések már nem a fürdők számának növelését, hanem az attrakciók fejlesztését szolgálják jellemzően – összegezte az alelnök.
Nehéz döntés a tulajdonosok számára, hogy szociális vagy gazdasági alapon működtetik a fürdőt. Az előbbi esetben ki kell egészíteni a működési költségeket, az utóbbi esetben nem mindenki tud bemenni. Budapesten a Zsigmondy-kártya segítségével kezelik a helyiek érdekében a kérdést, hogy ne szoruljanak ki a történelmi gyógyfürdőkből.
Magasabb szintre kerülnek az ügyek
Végre van azonban a fürdőágazatnak is kormányzati képviselete Láng Róbert egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztos személyében, ami felgyorsíthatja az egyeztetéseket és a döntési folyamatokat – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.
Nagyon fontos a fürdőkultúra megismertetése, a prevenció, a fiatalok fürdőzéshez szoktatása,
aminek érdekében sok akció és együttműködés indult. Erről Czinege Szilvia, a szervezet marketing- és kommunikációs szakbizottságának elnöke beszélt.
Milyen kihívások várnak 2025-ben a fürdőkre?
Az inflációval és annak hatásaival továbbra is számolni kell, és a magas energiaárakból adódó többletköltségek kigazdálkodására is megoldást kell találni.
Elindult a fürdők minősítése is a szálláshelyek mintájára, ami önkéntes, de sok fürdő így is végigmegy a folyamaton.
A minőségi szolgáltatások felé elmenni fontos, a környező országokban is megindultak a fürdőfejlesztések, az attrakció utazási döntést befolyásoló tényező. A munkaerőhiány a fürdőknek is kihívás, aminek következményeképpen a személyi jellegű ráfordítások folyamatos emelése is szükséges a bérek reálértékének megőrzése érdekében.
A karbantartási és üzemeltetési költségek emelkedése mellett
egyre komolyabb kihívás a vendégszám megtartása
– kanyarodtak vissza a dráguló gyógyászati kezelések önköltsége felé.
