Turizmus 2025: erősödő vidéki bázis, stabilan növekvő budapesti vendégforgalom
A magyarországi Turizmus Konjunktúra Indexének frissen közzétett februári eredményei remek hangulatról, nyolchavi csúcsra emelkedett értékekről tanúskodnak, egybecsengve a KSH legfrissebb adatsorával, amely szerint az évindító hónap mutatói mind pluszban vannak: a 2,3 milliós vendégszám 18, a vendégéjszakáké 8,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Mire épül a turizmus 2025-ben?
Az ENSZ turisztikai bizalmi indexe is megerősíti a pozitív várakozásokat, a világszervezet idegenforgalmi szakértői testületének értékelése markáns:
- 64 százalékban „jobb” vagy „sokkal jobb” kilátásokat jelölt meg 2025-re 2024-hez képest, miközben
- 26 százalékuk számít hasonló teljesítményre, és
- csak 9 százalékuk véli úgy, hogy 2025 „rosszabb” vagy „sokkal rosszabb” lesz, mint az előző év.
Lényegében nem más a hazai prognózis, ugyanis
a következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a magyarországi szállásadók 44 százaléka növekedést vár, és mindössze 11 százalékuk tart visszaeséstől a vendégéjszakák számában.
A vendéglátásban működők közül 54 százalék vár vendégforgalom növekedést, és mindössze 15 százalékuk pesszimista, akik visszaesést vetítenek előre. Mindeközben az egyéb turisztikai szektorban működők 57 százaléka vár ügyfélforgalom-növekedést, míg visszaesést 14 százalékuk.
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen havi gyakorisággal méri a turizmusban a konjunktúra várható alakulását.
A nemzetközi turizmus 2024-ben állt vissza a pandémia előtti szintre, világszerte 1,4 milliárd turista érkezéssel. A desztinációk többsége tavaly már több nemzetközi turistát fogadott, mint a járvány előtt, ráadásul a turisták költése is erőteljesen nőtt.
Nem csillapodik az utazási láz
Az utazási láz egyelőre nem lankad, 2025-re az UNWTO prognózisa szerint a nemzetközi turisták száma várhatóan 3-5 százalékkal fog növekedni 2024-hez képest. Ez akkor realizálódhat, ha a világgazdasági feltételek továbbra is kedvezők, az infláció tovább csökken, és a geopolitikai konfliktusok nem eszkalálódnak.
Visszaevezve a hazai vizekre, kedvező előjel a továbbiakhoz, hogy
a szárnyaló évkezdésből valamennyi turisztikai régió részesült.
Sikeresen mozgatták meg a SZÉP-kártyás maradványpénzeket az év elején akciózó szálláshelyek, amelyek e vendégkörnek hirdettek kedvezményes árakat. Ennek eredménye, hogy – miként arról a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi és vendéglátóipari osztályának elnöke beszámolt – elsősorban a wellness-szállodákban volt lendületes az évkezdés. Miskolcon és környékén nagyon várják a Barlangfürdő megnyitását, méltán, hiszen a fürdők óriási és négy évszakos vendégkört vonzanak.
A helyi attrakciók jelentőségét mutatja Gyula sikere is, ahol a legnagyobb mértékű növekedést jelezték az adatok, miután a külföldi vendégek száma másfélszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A turizmus a vidék számára óriási lehetőség, ma már mintegy 400 ezer család megélhetését biztosítja, és a tavalyi kimagasló eredményeket figyelembe véve az ország egyik legfőbb gazdasági hajtóerejévé vált – hangsúlyozta a rekordévnyitó adatsor kapcsán a gazdasági tárca.
A növekedési tendencia folytatódott februárban is,
Debrecenben és környékén valósággal dübörgött a vendégforgalom.
A cívisváros fürdője rendszeresen megtelik vendégekkel, Fazekas Lajos, az Aquaticum Debrecen Kft. ügyvezetője nyilatkozata szerint egy éve 76 százalékos kihasználtsággal működtek, idén februárban pedig meghaladták a 81 százalékot is.
Hajdúszoboszló turizmusa is hasít, januárban 9,8 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, amivel Hévíz mögött a második helyet érte el a fürdőváros a vidéki kategóriában Magyarországon, januárban.
Van, ahol szerényebben indult az év, mint Nógrádban, ahol az egyre közelebbi tavasz és a húsvét a várakozások szerint a turizmusnak is jelentős lökést adhat, hasonlóan az országos tendenciákhoz.
A termálfürdővel rendelkező községek top 10-es listájára két közkedvelt Győr-Moson-Sopron vármegyei fürdő is felkerült – mutattak rá a vizes attrakciók jelentőségére. Eszerint a külföldi vendégéjszakákat tekintve az osztrák és német turisták által nagyon kedvelt Hegykő áll az élen nagy előnnyel, itt Bogács a második, méghozzá jelentős előnnyel az utána következő Egerszalók előtt. Lipót lett a negyedik, majd Berekfürdő, Kehidakustány, Alsópáhok követi egymást. A külföldi éjszakák száma alapján a top 10 utolsó három helyén Cserkeszőlő, Demjén és Lakitelek sorakozik.
Nem lehet leállni
Az óriási működési költségek miatt szinte lehetetlen az év első három-négy hónapját nyereséggel zárni,
leállni azonban nem lehet – nyilatkozta egy szilvásváradi szállodás, rámutatva, hogy a település idegenforgalmát a termál- és gyógyvíz hiányában az időjárás és annak előrejelzése, valamint bármilyen infrastrukturális változás jelentősen befolyásolni tudja, mint például tavaly az útfelújítás.
A KSH számait kiemelt turisztikai térségek adják, márpedig a mi városunk nem ilyen – mutatott rá egy szolnoki panziós. Mint kiderült, azok a vendégek hiányoznak Szolnokról, akik két-három napot tölte(né)nek el a városban, mivel számukra nincs megfelelő kínálata a településnek, viszont az ottani szálláshelyek nagyságrendekkel olcsóbbak, mint a budapestiek, a középkorúakat meg tudná szólítani a település, de ezért többet kellene tennie a helyi vállalkozók szerint, akik úgy vélik, a Tiszaligeti Strandfürdő átadása is lendítene a város turizmusán.
Hasonló helyzetben van Dunaújváros, ahol nincs turizmus, látványosságnak a Duna-part, a szabadstrand mondható. A vendégek oda nem nyaralni mennek, hanem üzleti vagy hivatalos útra, valamilyen munkával kapcsolatos dolog miatt. A tavalyi év nem volt kiemelkedő, de igazából panaszra sincs okuk a helyi vállalkozóknak – derült ki.
Özönlenek viszont a turisták Bács-Kiskunba, ahol az üzleti turizmus nagyon jelentős, Kecskeméten például a vendégek 85 százaléka szállodákban száll meg. A növekedés impozáns, a szállodai szobakapacitás-kihasználtság 38 százalékról 56 százalékra, a vendégek száma 15 százalékkal, míg az általuk generált vendégéjszakák száma 32 százalékkal nőtt – számolt be róla egy helyi szállodaigazgató.
Vidéken a legnagyobb mértékű növekedést Gyula és térsége érte el, ahol a külföldi vendégek száma másfélszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A legforgalmasabb turisztikai térségnek, a Balatonnak is kimagasló az eredménye: a vendégforgalom 13 százalékkal bővült.
