Itt a friss GDP-rangsor: így áll most Magyarország Romániához és Ausztriához képest
Továbbra is stagnál a magyar gazdaság felzárkózása, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP adatok alapján 2024-ben Magyarország az uniós átlag 77 százalékán állt, akárcsak 2023-ban, derült ki az Eurostat csütörtök délelőtt közölt adataiból. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország továbbra is 22 . helyet foglalja el a GDP-rangsorban. Még mindig mögöttünk áll fejlettségben Görögország és Szlovákia, előttünk Lengyelország és Románia és feljött ránk Horvátország.
Ami a régiós versenytársakat illeti, továbbra is Csehország számít a legfejlettebbnek, jelenleg az uniós átlag 91 százalékán áll, utána következik Lengyelország. A térség egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága tavaly 2 százalékponttal közeledett a legfejlettebb tagállamokhoz, így most az uniós átlag 79 százalékán helyezkedik. Még mindig Magyarország mögött található Szlovákia, tavaly 75 százalékára lépett, ami 1 százalékpontos növekedést jelent.
Ausztria továbbra is fényévekre van tőlünk, tavaly az uniós átlag 115 százalékán tartózkodott.
Igaz, némileg csökkent a távolság, 2024-ben ugyanis nyugati szomszédunk recesszióban volt, míg mi legalább 0,5 százalékos növekedést tudtunk felmutatni, ennek is köszönhető, 5 százalékot esett a fejlettsége. Abban sincs változás, hogy Románia előttünk áll, annak ellenére, hogy keleti szomszédunk tavaly alig 1 százalékkal növekedett, 1 százalékpontot sikerült lefaragni a hátrányából.
Vontatott, de folyamatos magyar felzárkózás
Az uniós csatlakozás óta Magyarország felzárkózása felemás képet mutat. Míg az első szakaszban alig történt érdemi előrelépés, (2004-es 62 százalék után még 2017-ben is 69 százalékon álltunk), addig a 2017 után dinamikusabbá vált,
ennek köszönhetően sikerült megelőzni gazdasági fejlettségben előbb Görögországot, majd 2018-ban Szlovákiát is.
Igaz, közben elénk került Litvánia és Észtország, emiatt a helyezésünk érdemben nem változott, rendre a 21–22. pozíciót foglaljuk el. Régiós viszonylatban egyébként egyáltalán nem tűnik lassúnak magyar gazdaság felzárkózása, de átütőnek sem, főleg, ha a 2010 utáni időszakot vesszük:
- Míg Magyarország 2010 és 2024 között 12 százalékponttal közeledett az uniós átlaghoz,
- addig a lengyelek 16 százalékponttal,
- a csehek a 2010-es 85 százalékról 91 százalékra ugrottak, azaz 6 százalékponttal.
- A szlovákok azonban távolodtak, hiába voltak jóval magasabb szinten még 2010-ben, mint a magyar gazdaság, az akkori 75 százalékról tovább lépni, és most ugyanott helyezkednek el.
- A legdinamikusabb növekedést a románok tudják felmutatni. Az évtized elején még az uniós átlag 52 százalékán tartózkodtak, 2024-ben már 79 százalékán, azaz 27 százalékponttal konvergáltak.
Nem szabad megfeledkezni a horvátokról sem, aki most értek be minket fejlettségben, összességében 16 százalékponttal közeledtek az uniós átlaghoz.
Idén fordulhat a kocka a magyar–román versenyben
Korábban írtunk róla, idén javíthat már a GDP-rangsorban elért helyezésén Magyarország, főleg Romániával szemben. Tavaly esett meg először, hogy keleti szomszédunk a GDP-rangsorban megelőzte Lengyelország mellett Magyarországot is megelőzte, idén azonban fordulhat a kocka:
több mértékadó elemzőház szerint is 2025-ben a magyar gazdaság gyorsabb növekedésre lehet képes, mint Románia.
A hitelminősítő intézetek érvényben lévő előrejelzései szerint ugyanis a tavalyi 0,6 százalékos növekedés után idén 2–3 százalék között nőhet a GDP. Ennél azonban kisebb teljesítményre lehet képes Románia, miután tavaly év végén megszorításokról döntött a román kormány, aminek a növekedési áldozatai már most láthatók. Mindez nem véletlen, a bukaresti kormányok évek óta pörgetik a növekedést a fogyasztáson keresztül, ami az ország folyamatos eladósodását eredményezte. Idén Romániában a GDP 58,6 százalékára emelkedhet a bruttó államadósságráta. Ezért is írtuk korábban, hogy nincs semmiféle román csoda , csak mértéktelen hitel és eladósodás.
