késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lantos Csaba: a geotermikus energia felhasználása csökkentheti a földgázigényt
A geotermikus energia kiaknázását, az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokat és az energiatároló kapacitások további kiépítését egy rövidesen kiírandó 440 milliárd forint keretösszegű pályázattal is támogatja a kormányzat. Az így elnyert források a miniszter megítélése szerint javíthatják a beruházások megtérülését, ám a kockázatot továbbra is a vállalkozásoknak kell vállalni.
A geotermikus energia iránt a 2023-ban érvénybe lépett befektetőbarátabb szabályozás felkeltette a gazdasági szereplők érdeklődését.
A több tucat fúrásból eddig kilenc bizonyult eredményesnek. Köztük a Nyíregyházán hatalmas gyártási kapacitással rendelkező Lego is sikerrel járt.
A skandináv társaság által elért bőséges vízhozamú, 95 fokos forrás nagyban hozzájárulhat a gyár karbonsemlegességéhez. A cég egyébként nemrégiben jelentette be, hogy növeli a tétet: 54 milliárd forintos befektetéssel új disztribúciós bázist hoz létre a városban, amivel háromszáz új munkahelyet teremt. A fejlesztést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a kormányzat 4,5 milliárd forinttal támogatja. Lantos Csaba hangsúlyozta: a vállalkozásbarátabb szabályozás nem jelent elvtelen engedményeket, a felhasznált víz kötelező visszasajtolása az ilyen rendszereket fenntarthatóvá teszi.
A rendszerváltáskor 14,3 milliárd köbméter földgázt használtunk fel, most viszont 8,5 milliárd köbméter körül van a felhasználás.
A miniszter közlése szerint a geotermikus energia használatával ez további mintegy egymilliárd köbméterrel mérséklődhet, a biomassza segítségével előállított energia pedig további fél milliárd köbméterrel csökkentheti a kitettséget.
Nem lassul a zöldülés
A klímasemlegesség tekintetében Magyarország egyébként is jól áll: eddig 43 – más számítások szerint 48 – százalékkal sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, így az a cél- hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ra 0,1 százalék alá csökkenjen, teljesen reálisnak ítélhető. Ugyancsak a zöldcélok megvalósítását erősíti, hogy
az elektromos áram termelésének 25 százalékát megújulók adják, aminek köszönhetően Magyarország működése időszakosan száz százalékban karbonsemleges lehet.
Lantos Csaba kiemelte: mindezt úgy értük el, hogy közben jelentősen nőtt a GDP. Ez egyébként teljes mértékben eurokonform jelenség. Amint a Debreceni Egyetem elméleti közgazdásza, Török László kutatásai is igazolták, 2011 és 2019 között csökkenő energiafogyasztás és növekvő megújulóenergia-hányad mellett is nőni tudott a GDP. Napjainkban pedig a francia Engine és Iberdrola is növekvő megújulóhányad mellett ért el és vár idénre is kiemelkedő profitot.
A Mátrai Erőmű a jövő élhetősége és a jelen biztonsága szempontjából is kulcsszereplő:
az utolsó lignites erőmű bezárásával ugyanis, további 5 százalékkal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, az oda tervezett 800 megawattos – és a tervek szerint még két hasonló, 2028 körül rendszerbe álló gázturbinás kombinált ciklusú – erőmű belépésével a megújuló energiák ciklikussága miatti árkilengéseket lehet majd jelentősen csillapítani. Itt ugyanis érdekes ellentmondás feszül: addig, amíg a napelemek termelnek, időszakosan megvalósul az ország teljes karbonsemlegessége. Ilyenkor az áram tőzsdei ára akár negatív is lehet, ám éjszaka, amikor a napelemek értelemszerűen nem termelnek, az ezer eurót is elérheti a villamos energia prompt tőzsdei ára megawattóránként. A kombinált ciklusú erőművek mellett szól a hatékonyság is: ezek kapacitáskihasználtsága ugyanis 62 százalék, míg egy gázmotoré 30, a napelemeké pedig, 15-17 százalék.
Teljes energiafüggetlenség: lehetetlen, de törekedni kell rá
Mivel az energiahordozók 63 százaléka még mindig import, az energiafüggetlenség erősítése – összhangban a klímasemlegességet is erősítő fejlesztésekkel – továbbra is prioritás. Ebben kiemelt szerepet játszik a 90 százalékos kapacitáskihasználtsággal működő 2000 megawattos paksi erőmű, amelynek a működését a műszaki paraméterek teljes körű megfelelőségére alapozva 2052–2054-ig kívánják meghosszabbítani.
Az áramfogyasztás növekedése által generált többletigényt pedig Paks II. fogja biztosítani.
A miniszter szerint a következő húsz évben kisebb, 50-10 megawattos erőművek telepítése sem kizárt, ugyanakkor az igazi megoldást egy nagyobb szivattyús erőmű hozhatná el, ám ehhez a magyarországi földrajzi adottságok nem túl kedvezőek.
Amíg ezek nem valósulnak meg, szükséges az energiatárolás fejlesztése, amit egyebek mellett szükségessé tesz
- a jelenleg már rendelkezésre álló mintegy 7,76 gigawatt napelemkapacitás is,
- amivel a már említett 25 százaléknyi villamos energiát előállítjuk, s
- amely 300 ezer háztartást lát el.
Ezzel a miniszter tájékoztatása szerint elsők vagyunk az EU-ban. Az ilyen szempontból előnyösebb helyzetben lévő
- görögöknél ugyanis ez 22 százalék, míg
- a spanyoloknál 21 százalék.
Most mintegy 50 megawattnyi ipari méretű akkumulátor van az országban. Volt egy háztartási napelemprogram, aminek hatására 21 ezer háztartásban nemcsak napelem lesz, hanem akkumulátor is. Egy másik pályázat hatására jövőre 450 megawattnyi akkumulátor lesz az országban, indítjuk a következőt, aminek hatására 2030-ra egy gigawatt lesz
– közölte a miniszter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.