Hibrid munka: egészségesebb és boldogabb munkavállalók, de mi szól ellene?

A járvány lezárulása óta kialakult egy újfajta munkarend, sőt a kutatások szerint állandósult a teljes munkaidőben távolról vagy hibrid rendszerben dolgozó alkalmazottak száma. Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat 2023-as munkaerő-felméréséből az derült ki, hogy az unióban dolgozó felnőttek 22,2 százaléka „általában” vagy „néha” dolgozik otthonról. 2021-ben valamivel több mint 24 százalékuk tette ugyanezt, azaz a különbség minimális – írta az Euronews. A hibrid munka beágyazódott, és igénylik is a munkavállalók.

A hibrid munka megmaradt 

A szakértők azt mondják, nem az történt, amit a közvélemény feltételezett, hogy a távmunka kikopik a járvány vége után. A teljesen távmunkában dolgozó munkavállalók aránya valójában mindig is alacsony volt, hiszen kevés munka engedi ezt meg. Az Eurofound 2022-es jelentése szerint ide tartoznak:

• az információtechnológiai (IT), 
• a pénzügyi és az oktatási munkák.

De a mezőgazdaság, az építőipar, a termelő ágazatok és a vendéglátás helyben történik. Illetve az ügyfelek kezelését sem lehet távmunkában végezni, találkozni kell velük. A jelenlegi vállalati gyakorlat általában az, hogy a munkavállaló és a munkáltató a hibrid munkavégzésben állapodik meg.

Mást akar a munkavállaló, mást a cég

A LinkedIn Európára, Közel-Keletre és Afrikára vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a platformon közzétett állások közül ötből majdnem kettő hibrid. A teljes távmunka kb. 5 százalék, a 2021-es 11 százalékos csúcshoz képest. LinkedIn közgazdásza elmondta, hogy a járvány előtt a teljes távmunka a hirdetések 1 százalékában jelent meg. A munkavállalók egy része azonban továbbra is a teljes távmunkát keresi, megjelenik tehát egy szakadék a kereslet és a vállalatok nyújtotta kínálat között. 
A vállalatok 2021 és 2023 között támogatták a távmunkát, mert felismerték, hogy a rugalmasság a tehetségek vonzásának egyik módja. Ez azonban megváltozott, most kevesebbszer jelenik meg a hirdetésekben, a munkáltatók ma már úgy fogalmaznak, hogy előnyben részesítik a személyes együttműködést, a termelékenységet és a vállalati kultúrát. 
2025-ben háromszorosára nőtt a LinkedIn oldalán a hibrid vagy a teljes távmunkás irodai pozíciók iránti érdeklődés. A portál szakértője azt mondta, jelenleg nem egyeznek az alkalmazottak igényei és az ajánlatok. De a vállalatok a hibrid felé fordulnak, a tendencia egyértelműen látszik. 
A legnagyobb szakadék Hollandiában van, ahol hatszor nagyobb a kereslet a távmunka pozíciókra, mint ami a LinkedIn-en elérhető. A munkavállalók csökkenteni akarják az ingázási időt, egyensúlyba kívánják hozni a gondozási feladatokat, vagy nemzetközi szinten szeretnének dolgozni – magyarázta az elemző. 
Németországban más a helyzet, ott éves összevetésben 25 százalékkal többen kerestek hibrid munkakört. Németország versenyképes munkaerőpiacán a rugalmasság továbbra is a tehetségek vonzásának egyik módja – emelte ki. 
Az Eurostat adatai szerint a legtöbb távmunkás Hollandiában található, 2023-ban a munkavállalók 52 százaléka végzett legalább néhány alkalommal távmunkát.
Az adatok szerint Svédországban, Finnországban, Dániában és Luxemburgban a munkaerő 40–45 százaléka legalább részmunkaidőben távolról dolgozik. Norvégia és Izland, bár az EU-n kívül, szintén ebbe a tartományba tartoznak.
Az új EU-tag Bulgáriában és Romániában van a legkevesebb részmunkaidős távmunkás, 2, illetve 3 százalék – derül ki a statisztikából.

A hibrid munka előnyei markánsak

A hibrid munkavégzés egyértelmű előnyökkel jár mindkét fél részére, általánosan nem is szól ellene semmi. Amely munkakörök alkalmasak erre, ott érdemes megajánlani. Ha a munkavállaók visszaélnek vele, és romlik a teljesítmény, az úgyis pillanatok alatt kiderül. 
Az International Workplace Group legújabb tanulmánya szerint a hibrid munkavégzés számos előnnyel jár mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára: