Home office: a munkavállalók szeretik, a cégek inkább megtűrik

Az utóbbi években jelentős változások történtek a távmunka terén Magyarországon. Az éppen öt évvel ezelőtt berobbant Covid rövid idő alatt világszerte átrendezte a vállalati kultúrát, amelybe azóta itthon is szinte teljesen bebetonozódott a részleges home office.

Merre tovább, home office?

Míg 2020 elején a hazai munkavállalók mindössze 1,1 százaléka dolgozott rendszeresen home office-ban, 1,8 százalék pedig alkalmanként, néhány hónap alatt ez az arány felugrott 9-10 százalékig. A Covid-járvány vége felé, 2022-re már a magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében, ebből 2,8 százaléka teljesen otthonról, míg 7,8 százaléka vegyesen, otthonról és irodából végezte munkáját. 

Egy 2024-ben végzett országos reprezentatív kutatás szerint a magyar munkavállalók 30 százaléka legalább alkalmanként, 19 százaléka alkalmanként, 5 százaléka túlnyomórészt, 6 százaléka gyakran dolgozott otthonról. Az utóbbi időben azonban csökkenni látszik az otthoni munkavégzés aránya. 

Jön a szigor?

Bár az irodai munkát végző munkavállalók szempontjából a cégek által felkínált juttatások között kiemelkedő helyen áll a home office lehetősége, úgy tűnik, a vállalatok tovább szigorítanának. Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben várhatóan folytatódik ez a tendencia – derült ki a Randstadt toborzási ügynökség nemrégiben publikált felméréséből. 

A 400 hazai vállalat közreműködésével készített elemzésből az látszik: bár a cégek 87 százaléka nem tervez változást, a 10 százalékuk a home office csökkentésén gondolkodik. 

A távmunkával kapcsolatos hazai álláspont tehát röviden: a munkavállalók akarják, a cégek inkább megtűrik, bár szigorítva. 

Mi a helyzet külföldön?

Nagy port vert fel a múlt ősszel a hír, amikor az e-kereskedelmi óriás Amazon bejelentette: 2025 januárjától megköveteli dolgozóitól, hogy teljes munkaidőben térjenek vissza az irodába. A vállalat már 2023-ban visszaállította a heti háromnapos munkarendjét, amely a vezetőség szerint csak megerősítette azt a nézetet, hogy teljes visszatérésre van szükség.

Az Amazon ezzel a lépéssel csatlakozott azoknak a nagy amerikai cégeknek az egyre növekvő listájához, amelyek visszatértek a heti ötnapos irodai munkarendhez. Ezek például a Boeing, a JPMorgan Chase – amelynél márciustól válik kötelezővé – és a UPS. A FlexIndex, a vállalati irodai politikát nyomon követő cég adatai szerint az amerikai cégek többsége azonban még mindig hibrid megoldásokat kínál.

Érvek a home office mellett és ellene

A munkavállalók szempontjából könnyű érveket találni az otthoni munkavégzés mellett. 

A vállalatok világszerte és Magyarországon is több okot említenek az irodai munkavégzés mellett. A JPMorgan Chase, a legnagyobb amerikai bank vezérigazgatója, Jamie Dimon nemrégiben például határozottan elutasította a munkavállalók azon kérését, hogy a bank lazítson a kötelezően ötnapos irodai munkavégzésen. Szerinte a korábbi rugalmas rendszer nem működött megfelelően, a munkatársak egy része nem figyelt oda a Zoom-megbeszéléseken, ami csökkentette a hatékonyságukat és a kreativitásukat.

A leggyakoribbak indokok között szerepel, hogy a jelenléti munkavégzés elősegíti a csapatmunkát és az innovációt: az irodai környezet ugyanis lehetőséget biztosít az eszmecserékre és együttműködésekre, amelyek – ahogy Jamie Dimon is jelezte – előmozdítják az innovációt és a kreativitást. Emellett a cégek úgy látják, a teljesítmény és hatékonyság növelése szempontjából is előnyösebb: tapasztalataik szerint az irodai a munkavégzésnél ugyanis könnyebb a munkafolyamatok nyomon követése és a gyors döntéshozatal, ami javítja a termelékenységet. 

Szintén fontos érvként szerepel a benti munka előnyeként az adatbiztonság és a technológiai infrastruktúra: hiszen bizonyos iparágakban az érzékeny adatok védelme és a speciális technológiai eszközök használata miatt elengedhetetlen az irodai jelenlét. Meg szokták említeni emellett a mentális egészséget és munka-magánélet egyensúlyát, néhány munkavállaló számára az otthoni munkavégzés ugyanis elszigeteltséget okozhat, míg az irodai környezet strukturáltabb napi rutint és szociális interakciókat biztosít.

Mi lehet az ideális megoldás?

Köztes megoldásnak tűnik és a munkavállalók és munkáltatók szempontjából is támogatható javaslat lehet a hibrid munkavégzés, amely egyre népszerűbb, mivel ötvözi az irodai és otthoni munkavégzés előnyeit, miközben minimalizálja azok hátrányait. A hibrid munkavégzés mellett szól egyebek mellett:

• hogy a dolgozók szabadabban oszthatják be az idejüket, amely növeli a munka-magánélet egyensúlyát, ez pedig csökkenti a kiégés kockázatát.
• Segítségével nőhet a hatékonyság és produktivitás, hiszen bizonyos feladatokat otthon hatékonyabban lehet elvégezni.
• Általa jelentős a költségmegtakarítás: a cégek kevesebb irodaterületet kell fenntartsanak, így csökkennek az ingatlanköltségek, de munkavállalók is spórolhatnak a munkába járás költségein és idején. 
• Fontos lehet tehetségvonzás és -megtartás szempontjából is: a rugalmas munkarend ugyanis vonzóbbá teheti a céget a fiatalabb generációk és távoli munkavállalók számára, miközben csökkenti a fluktuációt, hiszen a dolgozók kevésbé érzik szükségét a munkahelyváltásnak.
• Környezetvédelmi szempontok is mellette szólnak: mivel kevesebb az ingázás, kisebb a karbonlábnyom, emellett csökken az irodai energiafogyasztás is, ami fenntarthatóbb működést eredményez.

A hibrid modell tehát egy kiegyensúlyozott megoldás, amely egyszerre szolgálja a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit. A Profession adataiból az látszik, a hazai cégek közül is többen alkalmazzák ezt a munkarendet.

Ilyen például a Microsoft Magyarország, a Vodafone, vagyis az idei évtől One, amely már a pandémia előtt is alkalmazta a home office-t, az IT munkaerőpiacra specializálódott Bluebird, az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó Teladoc Hungary, az informatikával foglalkozó IP Camp, a mobilitási megoldásokat fejlesztő L-mobile Hungary vagy a munkaerő-közvetítő Grafton Recruitment.